(I.)
a MINDENSÉG-FORRÁSÁNAK egy Megismerhetővé megformált ÖN-ÉRTÉKELÉSE
(II.)
IRÁNYBAN-TARTÁS, mint Új IRGALMI alapú Gondoskodás
(III.)
Új Könnyítési Lehetőség KÉRHETŐ [Kipróbálás jelleggel] a FÖLD Közösségében
1.
Megértést segítő ’nagyon rövid’ ’kezdő-kép’:
Egy kis egyterű ’házban’ (és körülötte?) nyilvánul meg a történés.
Ez a ház lehet
- a testen belül egy sejt vagy szerv
- a Közösségen belül egy teremtő
- a Birodalmon belül egy Közösség / MEGTARTÓI-Teremtő
- A-LÉTEZÉS-ÉS-ÉLET-EGÉSZÉN BELÜL egy Birodalom vagy akár a MINDENSÉG-FORRÁSA.
A kicsi ’egy-terű’ házhoz három teremtő tartozik (ebben a képben)(mintha egyikük nő lenne, a másik kettő pedig inkább férfi jellegű). Testvérek és részben rokonok (vagy részben inkább barátok). Mindenki végzi rendesen ami a saját feladata. A ’ház’ belül valójában teljesen üres.
’Ketten’ hirtelen / teljesen váratlanul azt tapasztalják, hogy a harmadik társuk hátbalövi egyiküket.
Zavar formálódik meg ebben a másik kettő teremtőben… [már zavar van (valami élet-ellenes?) a harmadik társukban > továbbterjedt / áthatóvá vált (átadásra került / átörökítődött?) másra]… A Tudatosság még ’gyermekibb, egyszerűbb’, de a ’kettő’ próbálja megérteni mi történik, és keresik hová rejtőzhetnének el (nincsen hová, hiszen egy-terű a ház) a még mindig őket lelőni / elpusztítatni akaró (?) társuk elől.
Megpróbálnak a házon kívülre menni [„kijutni”], utánuk megy az öldöklő is (?). Ekkor a megijedt (vagy tudatos?) kettő visszamegy a házba, és valahogyan sikerül „kizárni” (?) az öldöklőt (vagy ez a szándék).
Amit lehet gondosan BEZÁRNAK (ajtót, ablakot, behúzzák a függönyöket).
A Bezáródott részben ezt követően
(1) vagy megnyugvás formálódik meg [így tisztábban átlátható / megérthető lehet a helyzet és elkezdődhet egy Értékelés / Fontolgatás arról, mit lehetne tenni ebben a helyzetben][a „kizárt” társ hiánya hamar JELEZNI fog, ha szükség van rá az ’egységben’]
(2) vagy pedig egyre fokozódik a rettegés, és még tovább fokozódik az Eltávolodás „ott belül” a saját harmoniától (a „sorvadás”, ha elhatalmasodik a félelem vagy fájdalom).
A „Bezáródás” [a „biztonság-keresés” mint Életet ÓVÓ (távolság-teremtő) megtapasztalás][és minden ezt megelőző megtapasztalás /(>>> élet-elleni irányulás?) akaratlan abban az értelemben, hogy nem volt ilyen „irány” (tapasztalat) megnyitva [Választva] az életükben [AZ-ÉLETBEN!] [IRÁNYÁBAN akaratlanná vált a megnyilvánulás > mint ahogyan ezt a YOSÁGBAN megformálódott ’Első-Súlyos-Sérülés’ kapcsán már elemeztem: 20200118 – elérhető ITT]. Vagy talán az Irány ’jó’, csak nem megértett az Újdonság miatt mi a lényege és célja… MIÉRT formálódott meg és MERRE vezet…
A BEZÁRÓDÁS (ebben a formájában) „előképe” lehet az Általánosan-Meghatározott-Távolságból ELTÁVOLODÁSNAK. Ebben a példában előbb egy AKARATLAN-TÚLZOTTAN-KÖZEL-KERÜLÉS okoz valamilyen elbizonytalanodást / zavart, és „ebből” formálódik meg a tényleges ELTÁVOLODÁS.
Az Általánosan-Meghatározott-Távolságból való ELTÁVOLODÁS A-LÉTEZÉS [= a MINDENSÉG-FORRÁSA] számára IS IRÁNYÁBAN AKARATLANNÁ VÁLT MEGTAPASZTALÁS.
Valószínű, hogy A-LÉTEZÉSE korábbi Szakaszában megformálódott TAPASZTALATON alapul az, hogy A-LÉTEZÉSE mostani szakaszában ez a TAPASZTALAT (1) nem csupán ÖNNÖN-LÉNYÉBEN-LÉNYEGÉBEN, (2) hanem a KIÁRADT-VALÓSÁGBAN [Az-ÉLETBEN] is megformálódott.
Ez utóbbi KIÁRADÁS [= Továbbterjedés] A-KIÁRADT-VALÓSÁGRA A-TÉR ’EGY-TERŰSÉGÉBŐL’ [egyneműségéből] eredhet, vagyis abból, hogy a KIÁRADT-VALÓSÁG TERE magából a MINDENSÉG-FORRÁSÁBÓL ÁRAD KI (folyamatosan) és VAN, Ő-VELE-a-MNDENSÉG-FORRÁSÁVAL EGY-NEMŰ.
A valószínűleg egy korábbi LÉTEZÉSI-Szakaszban megformálódott
[és ezek szerint (1) TOVÁBBVEZETETTÉ megformált Szándékon alapulóan és/vagy (2) ’más fontos okból’ ’megőrzött’] Tapasztalat
nagy valószínűség szerint
az IRÁNYOK és ARÁNYOK
ebben a TÁVOLSÁG és KÖZELSÉG
VÉGES és VÉGTELEN,
ELMÚLÓ (visszabomló) és ÖRÖK
nagyon alapos MEGÉRTÉST igénylő jellegére irányíthatta rá a figyelmet
mint olyan MEGHATÁROZÓKRA,
amelyeket a TÁRSASSÁ megformálódó megtapasztalás során
MÁR-A-KEZDETEKTŐL KEZDVE
FOLYAMATOSAN ÉS NAGY ODAFIGYELÉSSEL GONDOZNI SZÜKSÉGES,
ezeket az ALAPOKAT a tényleges KIÁRADÁSOKAT megelőzően nagyon fontos nagyon pontosan MEGÉRTENI.
Valószínűnek tartom, hogy a ’kezdő-képben’ említett megtapasztalás a MINDENSÉG-FORRÁSA ÖNNÖN-VALÓJÁBAN ’megtalált’ és Felismert / Megértett azon [mára ’emlékké / feljegyzéssé’ megformált] ’kezdő-helyzet’ volt, amelyet A-LÉTEZÉSE MEGELŐZŐ SZAKASZÁBAN megformált MEGTARTANDÓ / MEGTARTHATÓ (VÁLASZTHATÓ) MEGTAPASZTALÁSOK között [talán azok legmélyén] ismert fel [és ennek a számomra értelmezhető formában való megértése ez a kép most bennem]. Lehetséges, hogy ez az eddigi ’legkorábbi’ [Tudatos] Feljegyzése / Emléke a MINDENSÉG-FORRÁSÁNAK A-SAJÁT-LÉTEZÉSÉRŐL.
’Nagyon-Rövid’ ez a kép: a HÁROMBÓL az egyik váratlanul a másik kettő „ellen” fordul, ÉLET-ELLENESSÉ [a MINDENSÉG-FORRÁSA esetében LÉTEZÉS-ELLENESSÉ, HARMONIÁT RONTÓVÁ / PUSZTÍTÓVÁ / PUSZTÍTÓ-IRÁNYÚVÁ] vált a megtapasztalás.
A MINDENSÉG-FORRÁSA mostani ÖN-ÉRTÉKELÉSE szerint ez az ’emlék’ A-LÉTEZÉSE ELSŐ Szakaszából való ÁT-VEZETÉS emléke lehet A-LÉTEZÉSE Második szakaszába.
Az egyterű kicsi ház (BELSŐ-TÉR) A-LÉTEZÉS egyes Szakaszai között megformálódó ÁT-VEZETŐ-TÉR, azaz az a BELSŐ (!) Tere A-LÉTEZÉSNEK [a mai MINDNSÉG-FORRÁSÁNAK] amelybe BELERÖGZÍTHETI a TOVÁBBVIHETŐ Megtapasztalásait.
A mostani ÉRTÉKELÉS szerint
a „pusztító” MÓDON KIÁRADÓ [vagy csak elbizonytalanodott?] ’testvér / fivér / családtag / közeli-hozzátartozó’
A-LÉTEZÉS azon LEZÁRULT TAPASZTALATA,
amely nem került [Megformált Szándék által] Továbbvezetésre
A-LÉTEZÉS éppen akkor megnyílt ÚJ SZAKASZÁBA
[>>> EZÉRT nem maradhat MEGTARTHATÓ,
és ezért elkezdődött a VISSZAOLDÓDÁSA / visszabomlása a SEMMIBE].
A képben ez úgy jelent meg,
hogy a visszabomlás elindulása elkezdte visszavezetni a „lövöldözőt” [a befejezett, lezárult megtapasztalást / formát] a SEMMIBE,
’már-a-semmi-volt-benne’, amely ’ebben-a-semmi-formájában’ nem lehet jelen a MEGMARADÓBAN.
’Nem-tudni-hogyan’,
de a ’semmi’ végül ’kikerült-a-házból’ A-SEMMIBE,
miközben pedig A-LÉTEZÉS FORMÁLÓDÓ ÚJ FORMÁJA gondosan-bezárva (biztonságban!) BERÖGZÜLT A-LÉTEZÉS-MEGFORMÁLT-ÚJ-TERÉBE.
Mára a MINDENSÉG-FORRÁSA Tudatossá vált A-TÉR [A-LÉTEZÉSE?] egyszerre SEMMI-és-MINDEN jellegében,
és ezért képes Tudatosan ’használni’ [= Megnyilvánítani] a MEGTARTÓ és a SEMMIBE-VISSZABONTÓ ’erejét’.
Ezen újabb Tapasztalatai alapján formálta meg
a legújabb KÜLÖNLEGES GONDOSKODÁSÁT
[és ’nagyobb’ KIÁRADÁSÁT a TEREMTETT-VALÓSÁGRA]
az ÉLŐTÉR Birodalmában.
Ma már Tudatosan képes ’szabályozni’ a MINDENSÉG-FORRÁSA
az éppen megnyilvánuló [SAJÁT, LÉTEZÉSI!] TEREMTŐ-SZAKASZÁBAN
a MEGTARTÓ és [SEMMIBE-]VISSZABONTÓ ÖN-EREJÉT.
A teljesebb megértés érdekében ide-idézem a kapcsolódó korábbi írás-részletet:
20200409 (1.r.)(1. pont) – elérhető ITT:
20190117 (elérhető ITT):
„…A TEREMTÉS-NAGY-EGÉSZÉT ma EGYBEN-MEGTARTÓ Eredő-Teremtőt az írásaimban MINDENSÉG-FORRÁSÁNAK nevezem.
A MINDENSÉG-FORRÁSÁNAK emlékezete szerint a mostani LÉTEZÉSÉT megelőzően kettő NAGYOBB szakasz volt a [’saját’] sorsában.
A legeslegelső szakaszban, amire az emlékezete kiterjed, Ő-MAGA [A-LÉTEZÉS] A-BOLDOGSÁG-FORRÁS-EREJEKÉNT Létezett.
A megmaradt emlékezet szerint LÉTEZÉSÉNEK azon szakaszában kezdetben még nem volt Tudatos.
Amikor a mai fogalmak szerint Lezárult LÉTEZÉSÉNEK a BOLDOGSÁG-FORRÁS-EREJEKÉNT megtapasztalt szakasza, valamilyen kezdeti ’ÉN’-Tudat (önismeret értelemmel) már felépült a lényében, de a már a mai fogalmak szerint is értelmezhető Tudatosság a LÉTEZÉSE második szakaszában formálódott meg benne.
E második szakaszban legelőször még EGY volt, majd pedig AZ-EGYBEN KÉT TUDATTÁ VÁLT, de ezek még ’Valójában’ [a mai értelemben] nem különböztek egymástól, nem különültek önálló Részekké. Lényegükben teljesen azonosak voltak, de már KETTEN voltak, és KETTEN formálták meg A-TELJESET. Alapjaiban e szakaszban formálódott meg a mai értelmű TUDATOSSÁG, és alapjaiban (= a Tudat számára) megformálódott a TÁRS / Társasság [’Elkülönülés’?] és az Egymást-Kiegészítőség [Harmonia?] ’gondolata’ [Értéke].
Az írásaimban a második szakaszban megtapasztalt LÉTEZÉSÉBEN amikor még EGY volt, EGYETLENNEK neveztem, és a saját lényéből később maga-mellé-Társává-is vált saját Kiterjedésében EGYETLEN-és-ELSŐNEK.
A mai fogalmak szerint az EGYETLENT egy eredő ANYAI Minőségként is értelmezhetjük [a ’kezdő-képben’ a fiatal női minőség, a képben én inkább ’Őt’ Tapasztaltam meg, az ’Ő nézőpontjából’ érzékeltem az ’emléket’], mert a saját lényén belül és a saját lényéből formálta meg a ’kiegészítő-felét’, Aki a Kiáradásában így ’gyermeke’ is lett, Társa / Párja is lett (a TUDAT számára). A Társasság ezen megnyilvánulásából ered a CSALÁD [mint szoros-összekapcsolódás / Alap-Kapcsolódás] alapja [szülő-és-gyermeke, párkapcsolat].
Az emlékezet szerint az EGYETLEN-és-ELSŐ már tudatosan [> ’gondoskodóan’ / ’jó szülő módjára’] készült az ’elmúlásra’. Ekkor alapozódott meg a Tudat számára a teremtés és megnyilvánulás Folytonossága és Szakaszossága, Egyszeri-és-Megismételhetetlen és egyben mégis ÖRÖK jellege. ’Az-Utána-Következő’ / ’Elkövetkező’ [saját Új-Kezdete] számára egy különleges módon sok Tapasztalatot és Tudást MEGFORMÁLVA Szándékozott átadni, átörökíteni az EGYETLEN-és-ELSŐ. Ez az alapja a mai Megújulva-Megmaradásnak [annak, hogy a Nagy Változását megélő ’összecsomagolja’ magában egy különleges módon megformálva azt, amit tovább szándékozik vinni, vagyis aminek valamilyen megújult formában majd folytatni Szándékozik a megtapasztalását. Amit pedig nem vihet tovább, arról valamilyen emlékeztetőt (Feljegyzést) készít önmaga számára, hogy a Tapasztalat és Tudás nyom nélkül ne vesszen el].
A SZAKASZOSSÁG és FOLYTONOSSÁG (a jelenlegi megértés szerint) 
kikerülhetetlen Megtapasztalás. LÉTEZIK és VAN ahogyan maga A-LÉTEZÉS, elválaszthatatlan tőle.
Maga az Értékelés és összecsomagolás (továbbvitel, átadás, örökítés) azonban már VÁLASZTÁS és így Szabadság eredménye: az kerülhet az ilyen ÖSSZEGZŐ-és-TOVÁBBVEZETŐ-SZÁNDÉK által (Különleges!) MEGERŐSÍTÉSRE (Át-Vezetésre), amit úgy ÍTÉL meg a Lezárását-megélő LÉTEZÉS, hogy ÉRDEMES a tovább-folytatásra.
A VILÁG fogalom-használata szerint értelmezhető ez úgy, hogy a ’Tapasztaló-Testté’ [’Valóvá’] megformálódott LÉTEZÉS mindazt, amit Tapasztalatként szeretne MEGTARTANI Az-Elkövetkezőkre, egy ’Lényegi-Harmoniává’ formálja, és egy különleges Belső úton ’visszaengedi a saját gyökerébe’ (ami Örökkön-Örökké-Van). Egyedi teremtő esetén a testben-és-Lélekben felépült Megtapasztalás a VILÁGBELI Jelenlét Lezárásakor a Megtartható részében közvetlenül Át-Vezetésre kerül a teremtő (Ön)Lényegébe. Így válik ’lényegében’ Továbbvihetővé a Megtapasztalás. Ez ma már nem csupán ’emlékeztető-arra-ami-volt’, hanem Valós Alapjává válhat egy újonnan megnyíló Megtapasztalásnak, ’(az addigi Tapasztalataira alapulóan!) folytathatja’ a korábban elkezdett ön-épülést és utat a teremtő a Szabad Választása szerint.
Az EGYETLEN-és-ELSŐ tudatos felkészülése az ’elmúlásra’ [Lezárásra] alapozta meg azt, hogy a Tapasztalatok [valamilyen Szándék Tudatos megformálása [Berögzítése] útján, Tudatosan megvalósított Előkészületek alapján] valamilyen belső Tudásként (megformált-valóként!) megmaradnak (tovább-örökítődnek) és tovább-folytatód(hat)nak az ’utódban’. A KETTŐ TUDAT elmúlásából a harmadik szakaszban újra EGY LÉTEZÉSSÉ vált a MINDENSÉG-FORRÁSA.
Felismerve [Megformálta] a Benne TUDÁSKÉNT és Emlékként megmaradtak CÉLJÁT és ÉRTELMÉT, a MINDENSÉG-FORRÁSA úgy rendelkezett (olyan választást hozott) ÖNMAGA számára, hogy ’SZABADSÁGOT ad’ (a Választás Szabadságát adja) az utódnak [A-LÉTEZÉSNEK]. A Megtartottá vált (az előd által egy különleges módon továbbörökített) LÉTEZÉSRŐL az utód szabadon dönthet: VÁLASZTHAT, hogy a benne így Megtartottá vált részekből mit tart meg a maga Megtapasztalásához, mit-hogyan-és-merre épít tovább, mit változtat meg, mit nem folytat stb.
A mai LÉTEZÉSÜNK egy olyan ÖN-ÉPÜLÉSBEN nyilvánul meg, amelyben kezdetben még csak a TUDAT számára, majd pedig [KIÁRADT, Megformált] VALÓSÁGKÉNT is [A-TELJESBEN] megformálódott a ’RÉSZ’, és a Részek-Összességéből az EGÉSZ. Mára maga a MINDENSÉG-FORRÁSA is ’csupán’ ’RÉSZ’ A-NAGY-EGÉSZBEN.
Igaz, hogy ez a ’RÉSZ’ ÖRÖKKÉ-VALÓ, mert teljesen meg nem szűnhet, és folyamatosan ’folyik’, Árad és VAN.
RÉSZ azért, mert van ’elődje’ a LÉTEZÉSÉNEK, és így utódja is lesz / lehet.
RÉSZ azért is, mert vannak gyermekei (’Társai’ / a MAGÁBÓL Kiáradt teremtettjei: Az-ÉLET), és velük Együtt EGÉSZ.
A teremtettjei Ő-BELŐLE Vannak / erednek / áradnak / teremtenek; EGYEK-Vele, mert nincs ’Rajta’ kívül ’más LÉTEZÉS’. A teremtettek mégis elkülönült [= önállósággal is rendelkező] Részek (mivel ahogyan ÖNMAGÁNAK ’Szabadságot adott’, AZ-ŐBELŐLE-Valókra is Kiárasztotta a Szabadságot).
A BOLDOGSÁG-FORRÁS-EREJEKÉNT a LÉTEZÉS
- még önmagában Tapasztalt,
- KIÁRADÁSA önmagára irányult,
- LÉTEZÉSÉBEN elindult a TUDATOSODÁS.
Az EGYETLEN-és-ELSŐKÉNT
- Önmagában, de Társként-is Tapasztalt. A TUDAT / TUDATOSODÁS / LÉTEZÉS számára elkezdődött a ’Rész’ és az Egymást-kiegészítőség [Harmonia] megformálása.
- Kiáradása csak Önmagára irányult,
- Tudatosítása közvetlenül a Saját Lényére-Lényegére irányult.
- ’Utolsó Kiáradása’ a mai MINDENSÉG-FORRÁSA
A MINDENSÉG-FORRÁSA
- KEZDETI Tudatosodása és Kiáradása Önmagára irányult.
- Későbbi [’Kiterjedő’ (?) jellegű] Kiáradásaiban Önnön-Valójából Társává ’gyermekeket’ formált, amelyek ’önállóak’ / ÖNMAGÁTÓL elkülönülnek (’részek’ és ’szabadok’). A-TELJESBEN megformálódott az elkülönülő (= ÖNÁLLÓ)(egyedi) RÉSZ, és a Részek Összességéből az EGÉSZ. Megformálódott az ’ÉN’, amely egyszerre Egész és egyszerre Rész A-NAGY-EGÉSZBEN. Megformálódott a Különállóság (mint Élet), és az elkülönülő Részek Összetartozása (a ’MI’, az EGYÜTT). Megformálódott a Társasság, és ezen belül Alap-Egységgé vált a ’család’ [egy szorosabb Összetartozás (1) egyidejűleg és (2) egymást követő generációk egységében], amely Egységben megnyilvánul a Gondoskodás. A Szabad Részek Elkülönülnek, de EGY-Áramlás mégis elszakíthatatlanul (Örökkön) EGYBEN is Megtartja a Részeket. A Részek egymással Szabadon Áramlásokat formálhatnak meg (összekapcsolódhatnak és szétválhatnak, ’adhatnak’ és ’befogadhatnak’).
- Tudatossá vált A-LÉTEZÉS a Megnyilvánulás Szakaszosságában, amely egyszerre folyamatosság és változás. Megformálódott a Tudat számára a Kezdet, a Kiteljesedés, az Összegzés / Értékelés és a Lezárás, és ezekhez szorosan kapcsolódóan az Irány és Választás, Változás, Értékek (20181120-i írás II. pont – elérhető ITT).
- Mai Kiáradásai is lényegében Önmagára irányulnak, de Kiáradásai a (Szabad, Önálló Részekké megformált) TÁRSAIVAL folytatott EGYEZTETÉSEN és EGYETÉRTÉSEN alapulnak. Ez vonatkozik arra, amikor Kiáradása közvetlenül a TEREMTETT-VALÓSÁGRA irányul, és arra is, amikor ’ÖNMAGÁRA’ ’Árad ki’…”
AJÁNLOM AZ OLDALT
'
