24.
2020.11.05.
A mostani írás 1. pontjában írtam arról (elérhető ITT), hogy
jelenleg
a MEGTARTÓI-Teremtő és a KÜLÖNLEGES-nagy-TEREMTŐK
’Fokozott-Figyelemmel’ Figyelik / Ellenőrzik / Értékelik a gondolatok „cikázóvá” válását.
Ha a gondolatok [vagy akár Érzelmi megnyilvánulások vagy más jellegű ’Kiáradás’]
HIRTELEN-VÁRATLANUL NAGY-MÉRTÉKBEN megváltozik,
azonnal ’FOKOZOTT-GONDOSKODÁSSAL’ nyilvánulnak meg az érintett teremtő [akár érintett Helyzet] felé,
és azonnal Értékelésre kerül,
hogy ez a Változás olyan jellegű-e, amely kifejezetten ERŐ-VESZTŐ / Fokozottan-Erő-Vesztő / EL-Terelő irányba „terel(het)(ne)-e”.
A FÖLD Közösségében a [„Hatalmi alapú”] „Szövevény” jelleg a legtöbbször felismerhető (beazonosítható) az egyedi teremtő önmaga által is egy kis ’gyakorlás’ után. Ha a gondolat kifejezetten mindig a „lehető legrosszabb forgatókönyv / végkifejlet felé terelget” (erőteljesen vagy akár alig-észrevehetően), ha egyre „nyomasztóbbá” (akár félelmetessé) kezd válni a gondolkodás [és „hozzáadott érzelem”] által „szőni kezdett” „út”, TUDATOS ODAFORDULÁSSAL a „Szövevény” szövése azonnal leállítható.
20200723 (3.r.) (2. pont) – elérhető ITT:
„…Fontos:
amivel nincs dolgunk,
annak legfeljebb a felszínét vagyunk képesek érzékelni / tudatosítani,
a valóságát / teljes-valóját (’mélységeit’) nem.
„Szövevények” „elindítása” és „táplálása”
A „szövevény” egy különös „megragadás”, a figyelem és élet-erő olyan különös (EL)terelésének módja, amely közvetlen és lehetőség szerint gyors és jelentős meggyengüléshez vezethet (akár csak egy rövid tartamra, akár hosszabb tartamra is). Hasonló lehet az álmodáshoz, de éber állapotban is szövődhet.
A „szövevényt” gyakran egy különös pulzáló bevetítés hatására kezdték el megformázni a létezők. Néha „képek”, néha „hangulatok”, néha „érzelmek” stb megzavarás / befolyásolás szándékával való különös kiárasztása indította el a „szövést”, ha ezek alkalmasak voltak egy adott létezőben egy-egy még gyengébb [vagy éppen megnyíló / érzékenyebb] élet-terület [hasonlóságon alapuló?] „megragadására”.
A „megragadott” részből [mint egy alaphelyzetből] elkezdődött a létező lényében egy különös „behálózás” „megformálása”, egy lehetőség szerint tovaterjedő „szövevény” megformálása.
A „megragadott” rész vagy érzékenység a „szövevény” „alap-helyzetévé” vált, és ebből indult el egy homályos és nyomasztó „útra” a létező.
Érzékelhette azt, hogy például éppen távol van az otthonától, és ekkor olyan jelzést kap, hogy otthon valami baj van, és azonnal haza kell mennie. Szándéka a „hazatérés” volt, és ennek érdekében elkezdett „maga körül” „eszközöket /segítőket keresni” ahhoz, hogy hazajuthasson. Keresett-és-keresett a homályban, amely néha itt-ott kicsit kivilágosodott, hogy arra terelje a figyelmét, de végül ott sem talált eszközöket és segítőket, így egyre nyomasztóbbá vált számára a helyzet. Tudatosságtól függően akár félelem, düh vagy más fájdalmak is felerősödhettek, és ez a „nyomott állapot” általában gyors erővesztésekhez (kifáradáshoz, az ön-kontroll meglazulásához) is vezethetett.
Kellő tudatossággal felismerhető a „szövevény” különös [megvezető, megtévesztő, fojtogató] jellege, és ilyenkor a kilépés szándékával általában egyszerű kilépni a „szövevényből”. A ’kilépés’ a „szövevényből” a leggyakrabban magának a „szövevénynek” az elenyészésével / semmivé válásával jár, hiszen azt nem ’táplálja’ tovább már a „megragadott” létező figyelme / teremtő-ereje.
A „szövevény” tehát leggyakrabban egy különös / homályos történet (és tér) megszövése a létező saját önerejéből, amelyben egyre újabb kedvezőtlen helyzetek formálódnak, és mindig a „legrosszabb” lehetőségek felé tolnak --- ez az aggódásból a félelem jellegű állapotba vezethet, akár pánikok sorozatát is előidézheti. A csalódás [és a lelkifurdalás] kapcsán korábban érintettem, hogy egy valós maggal nem rendelkező [NEM A SAJÁT SORSHOZ TARTOZÓ] helyzet „gyógyítása / megfigyelése / elemezgetése” sok erőt képes elemészteni [NEM KÉPES VALÓDI ÖRÖMÖT ADNI / NYITNI], és az ilyen kreált helyzetből való kilépés általában nagyobb tudatosságot igényel. A saját-erő „beszőtt” jelenléte miatt sokszor nem könnyű felismerni a kreált helyzet valótlanságát. Korábban érintettem (20140204 - elérhető ITT), hogy az IRGALOM immár az ilyen bevetítés jellegű (valótlanság) ’megkülönböztetésében’ is megnyilvánul, emellett a FÖLD-Világában a (Tisztelet-és-)Megkülönböztetés (ön)erejében is megnyilvánul olyan erő, amely alkalmas az ilyen valótlanságok közvetlen tudatosítására. [2020.07.21.: ma már csak megfelelően VÉDETT-TEREKBEN lehetséges a „jogosulatlanságok” Kitisztítása azért, hogy ez a változás más teremtők Életét se zavarhassa meg.]
A „szövevényben” való jelenlét [a „szövevény” fenntartása és szövése] nagyon sok erőt köt le [akár emészt el]. Különös módon „emlékeztet”, és képes lehet egy „állandó aggódásban tartani”.
Ha a kifejezetten sorsot-nehezítő irányba „terelő” [például váratlanul felerősödött / cikázóvá vált] gondolati és egyéb megnyilvánulását
a teremtő önmaga nem képes ’megállítani’
(1) az (Ön)Lényege erőteljesebb / speciális IRÁNYBAN-TARTÁSÁVAL,
(2) az anyagi-testben-élő részében a megfelelően erőteljes ’önmaga-felé-tudatos-oda-fordulással / a tudatosság megfelelő irányításával,
elsődlegesen a Közvetlen MEGTARTÓI-Teremtő [a FÖLD Közösségében a FÖLDANYA]
és az Eredő-nagy-TEREMTŐ árad ki a teremtő felé [immár a SPECIÁLIS Áramláson is!] erőteljesebben IRÁNYBAN-TARTÓ MEGERŐSÍTÉSBEN.
Mostanában
egyre gyakrabban megtapasztalják majd a Különleges Utat megnyitott teremtők
a ’gondolati cikázásnak’ egy másik formáját is.
Ez kifejezetten MEGERŐSÍTŐ irányú,
és egy gyors ÖN-ELLENŐRZÉSKÉNT értelmezhető a leginkább.
A FÖLD Közösségében a MAGOK régebb óta ismerik az ÖnEllenőrzésnek ezt a formáját. Több alkalommal írtam már arról, hogy
mind a FÖLDANYA,
mind a MAGJAI
amikor elbizonytalanodást tapasztalnak meg,
a lehető leghamarabb
egy ’nagyon tudatosan irányított befelé-fordulással’, a saját-középpont / élet-eredő felé oda-fordulással
a ’tudatba idézik’ (átismétlik magukban) az Életük MEGHATÁROZÓIT.
Néha ehhez a gyors [~ ’kellően alapos’] ÖnEllenőrzéshez elég, ha egy-egy ’gondolati felvillanással’ a Tudatba-Emelik a Választásaikat [és azt, hogy mi ezek pontos Lényege-Célja-Értelme]. Ez olyan, mint amikor egy utazás előtt még utoljára gyorsan végignézzük mit hova csomagoltunk össze, és hogy otthon mindent bezártunk-e / minden a helyén van-e.
Az ÖnEllenőrzést szükségessé tevő Helyzettől is függ, mennyire részletesen szükséges ’tudatosan ránézni’ egy-egy Meghatározóra [vagy akár az összesre]. Ha már ’régebben dolgoztunk’ egyes erőinkkel [régebben használtuk egy-egy tudásunkat] szükség lehet alaposabban is felidézni a Tapasztalathoz tartozó Meghatározókat.
A FÖLDANYA ’már a kezdetektől’ alkalmazza azt a MEGTARTÓI-Gondoskodását, hogy bizonyos tartamonként ’Emlékeztető Megtapasztásokba’ vezeti az egyedi teremtőket [20190805[1.r.] – elérhető ITT]:
„…Bizonyos értelemben ’egyedi’ [más Közösségekben kevéssé ismert] módon a FÖLDANYA a Különleges Utakban megnyílt teremtőit [nem csak a MAGJAIT] [külön-külön] meghatározott tartamonként ’Emlékezteti’ (1) egyfelől a teremtő saját Meghatározóira / Ön-Jellegére (ebben például a választott Különleges Teremtés Meghatározó Alap-jellegeire) és (2) amikor a teremtő felkészül egy ’Feladatára’, akkor mindazon fontos szabályokra is, amelyekre a feladat megnyilvánítása során majd fokozott figyelemmel szükséges lennie.
Ezek az ’Emlékeztető Jelzések’ jellemzően a mindennapi megtapasztalásokba beépítve nyilvánulnak meg (például egy mozdulat hatására megjelenik egy korábbi Felismerés, és az abból felépült tudás). Az ilyen ’Emlékeztetés’ ráirányíthatja arra a figyelmet (már a feladat megnyílása előtt napokkal / hetekkel), hogy nagyon fontos lesz ’csak arra összpontosítani a figyelmet amit éppen tesz’ (nem kalandozhat el a figyelme egyetlen pillanatra sem), illetve a Tudatba idéződhetnek olyan korábbi megtapasztalások, amelyekből felépült Tudás a megvalósítás során meghatározóan fontos lesz (így azt a teremtő többször újra áttekintheti) stb. Egyre gyakrabban él a FÖLDANYA az ilyen ’ismételtető’, ’emlékeztető’, ’tudatba beemelő’ Jelzéseivel (’emlékeztető megélésekkel’) olyankor is, amikor nem egy adott feladatra készíti fel ezzel a teremtőt. Ilyenkor ezek az ’emlékeztetések’ kifejezetten arra irányulnak, hogy az addig felépült Tapasztalat ne halványuljon el egy fontos részében sem…”
A mostanában [valószínűleg sokakban] egyre gyakrabban megjelenő MEGERŐSÍTŐ Irányú ’gondolati cikázást’
könnyű MEGKÜLÖNBÖZTETNI a „szövevény” jellegű [folyamatosan egyre nyomasztóbb állapot felé terelő] gondolati cikázástól.
Az ÖnEllenőrzés jellegű
[vagy a FÖLDANYA által megformált ’Emlékeztető Megtapasztalási’] helyzetekben
a gondolatok hirtelen felvillanása
[egy-egy Fontos Helyzet / Meghatározó egy-egy pillanatra való Tudatba-Beemel(őd)ése]
semmiféle nyomasztó megtapasztalást nem eredményez.
[Kezdetben ugyanakkor eredményezhetnek elbizonytalanodást
>>> ekkor a ’Saját-Középpont felé való még tudatosabb odafordulással az elbizonytalanodás gyorsan megszüntethető
>>> Felismerhetővé és Megérthetővé válik a Megtapasztalás Lényege-Célja-értelme.]
Leggyakrabban akkor tapasztalható meg ilyen mostanában, amikor
(1) a teremtő ’elkezd felkészülni’ egy Új Irány Megnyitására az Életében,
(2) vagy pedig elkezd felkészülni egy hamarosan megnyíló Különleges-Munkára.
Ha egy ’Váratlanul’ bekövetkező Helyzetben
GYORS ’különleges reagálás’ szükséges,
a FÖLDANYA és a Saját (Ön)Lényeg
[esetleg ma már a SPECIÁLIS Áramláson át maga az Eredő-nagy-TEREMTŐ]
segít gyorsan Felidézni / a Tudatba Beemelni minden olyan MEGHATÁROZÓT,
amelyet majd a Különleges-Munka során figyelembe venni szükséges [vagy akár FOKOZOTT Figyelemmel kell lenni rá].
Olyan ez, mint amikor egy gyógyítót ’sürgős esethez’ hívnak, és a Helyzet ’nagy vonalakban való megismerése után’ a gyógyító mindent összekészít a ’táskájába’ amire előreláthatóan szüksége lesz.
Most az ÖnEllenőrzések során a Tudatba Beemelésre kerülő Választások / Tapasztalatok / régebben használt Tudás
’előremutató’ abból a szempontból,
hogy egy hamarosan Elkövetkező Helyzetben mire legyünk Fokozott-Figyelemmel azért, hogy
(1)
egy esetleg ’TELJESEN ÚJ HELYZETBEN’ [amivel addig még nem találkoztunk]
hogyan tartsuk Irányban a Saját Életünket,
és (2)
hogyan segíthetünk a hozzánk akkor éppen közelebb lévő Társainknak abban,
hogy ők maguk is [a tőlük telhető tudatossággal] Irányban tartsák a saját Életüket…
Ha tehát FELISMERJÜK,
hogy a hirtelen Felvillanó gondolataink nem a „leállítandó” „szövevények”,
hanem a Meghatározóinkra / (korábbi és újabb) Választásainkra irányítják rá a figyelmet,
érdemes TUDATOSAN A SAJÁT-KÖZÉPPONT FELÉ IRÁNYULVA
legalább röviden Felidézni a JELZŐ TAPASZTALATOKAT.
Érezhető / Érzékelhető,
hogy mely Tapasztalat-részekre szükséges / érdemes mélyebben is ránézni…
és hogy MIÉRT szükséges ezeket alaposabban Értékelni…
Tapasztalat / Fontolgatás
Egyre gyakoribb,
hogy a MEGBECSÜLÉS és TISZTELET elhagyhatatlan megnyilvánítása mellett
mostanában
az ERŐTELJESEBB IRÁNYBAN-TARTÁS érdekében
a FÖLDANYA által megformált Megerősítő-Helyzetben (tehát Különleges-Okon alapulóan, Különleges-Munka során)
mások felé az eddig megszokotthoz képest sokkal Határozottabban / sokkal Erőteljesebben is szükséges lehet megnyilvánulni
[például ’Hangosabban’ és Határozottan, ’Cél-Irányosan’ szükséges figyelmeztetni egy közelben lévő társat akkor,
ha a mindenki számára Meghatározó Alap-Értéket (a Tiszteletet)
vagy pedig valamely önmaga által az Együttes-Teremtés számára választott Meghatározót nem tart be].
Valószínű,
hogy a FÖLDANYA által megformált ilyen Megerősítő-Helyzetekben
egy-egy fontos Meghatározóra való [egy Társtól eredő] Figyelem-Ráirányítás
egyre gyakrabban elégséges lehet ahhoz,
hogy a teremtő ÖnEllenőrzést nyisson meg,
és így a TUDATOS ÖNMAGA FELÉ FORDULÁS elégséges lehet ahhoz,
hogy a Saját (Ön)Lényege felől és a FÖLDANYA felől érkező belső-útmutatásokat Felismerje-Megértse és kövesse…
A Tapasztalatok mutatják majd meg, mennyiben lesz ’hatásos’ az ilyen Különleges-Munka [a társ felől is megnyilvánuló Irányban-Tartó Megerősítés ~ mindig csakis a FÖLDANYA útmutatása alapján].
Részleges Megértés
A FÖLD Közösségében
a Különleges Utat megnyitott teremtők legtöbbjében
mostanában megkezdődik egy új jellegű belső ’kommunikáció’ megformálása (első lépésben) a FÖLDANYÁVAL.
Az eddigi Tapasztalatok szerint
maga az új ’kommunikációs forma’ (kezdetben?) teljesen egyedi módon kezdhet megformálódni a teremtőkben
>>> mindenkiben arra a ’kommunikációs formára’ ’alapulóan’,
amelyben először (?) képessé válik Felismerni és Megérteni ezt az új kommunikációs módot.
Nagy valószínűség szerint lesznek, akikben a belső-látás, másokban a belső-hallás vagy akár az Érzés vagy Érzékelés más ’biztossá megformált alapján’ indul majd el ennek az új kommunikációs formának a megformálása…
azonban valószínű,
hogy amikor ez majd a teremtőkben ’teljessé’ válik, nagyban hasonló lesz a megnyilvánulása.
[Hasonló ez ahhoz, ahogyan egy baba megtanul járni.
Különböző, hogy ’milyen sorrendben’ épül egymásra a kúszás / mászás / felülés / felállás stb…]
Érdemes tudatosan figyelni a belsőben megjelenő változásokat.
Kezdetben ezek MEGFIGYELÉSE a fontos
>>> milyen helyzetekben milyen változás / új megnyilvánulás jelez…
milyen Megértések épülnek fel a Megfigyelésekhez kapcsolódóan…
mikor kezd(het)jük el tudatosan használni / irányítani…
pontosan milyen felismert cél érdekében formálódik bennünk stb…
Van ennek az új kommunikációs formának kapcsolata a most formálódó Új SPECIÁLIS [Birodalmon belüli, Közösségen belüli] Áramlásokkal is, de az eddigi megértésem szerint csak részleges a kapcsolódása a SPECIÁLIS Áramlásokkal.
Akit érint ért, értse
Az írás folytatódik a 37. részben, elérhető ITT