(…) „Mire taníthatja” azokat az ALÁZAT, akik együttműködnek vele?
ALÁZAT
20120326 - Gondolatok - Sötétség és világ(osodás) - Az alázat.:
Az ’alázat’ az Önvaló következetes / tudatos és egyre kiteljesedő megnyilvánítását is magában foglalja (vagyis szükségszerű eleme az alázatnak a tudatos önmegismerés-és-önkifejezés megnyilvánítása).
20110810 - Összefoglaló a Kapcsolódásokból eredt sérülések gyógyításához:
Azok Élhetnek a KEGYELEMMEL [a Földanya azok (Teljes Jelenléte) ’által’ él e Különleges Megnyilvánulásával (azok vehetnek részt a Különleges Gondoskodásokban], akik már
(1) ’tanúságot tettek’ ’Önmaguk Tiszta Lénye megnyilvánításáról’ (és ezáltal
(2) a Világ/FÖLD Új HARMONIÁJÁBA való beilleszkedésükről) és arról, hogy
(3) képesek és hajlandóak is az ’alázatra’, vagyis arra, hogy 
mások érdekében is (!) kifejtsenek Építő/Segítő (Közvetlenül Gondoskodó) tevékenységet.
Az ilyen ’alázatosak’ [megszerzett Érdemeik által] Jogosulttá váltak arra, hogy a KEGYELMET [Különleges Gondoskodást] ’általuk, lényükön át, velük-együtt’ is megnyilvánítsa a Földanya.
Tehát ahhoz,
hogy valaki a ’Kegyelem-magot’ Magába fogadhassa a Földanyától
[= VÁLASZTHASSA a Különleges Tudatosodás megnyitását],
’Önzetlenül’ és/vagy ’Szabad Áldozatban’ szükséges eljárnia
[a SZERETET ezen formáit már Tudatosan elkezdte megformálni].
A Tapasztalatok szerint ez utóbbiakban pedig csak akkor képes Megnyilvánulni a teremtő,
ha Magában Jelen Van az ’Alázat’ Minősége,
amelyet nyilvánvalóan az ’ALÁZATTAL’ [KEGYELEMMEL] való Együttműködés során Építhet fel a[z Anyagi-Testi] Életében a teremtő.
[2021.07.07.: Mivel a FÖLDANYA a FÖLD Közösségének VILÁGBELI Jelenléte során (!) a SZOLGÁLAT Birodalmából Befogadott teremtőivel vált képessé MEGALAPOZNI a Különleges Tudatosodást, ezért KEZDETBEN az ALÁZAT és a SZERETENEK az ÖNZETLEN és ÁLDOZATOS formája nagyon szorosan (és speciálisan) összekapcsolódtak: a SZOLGÁLAT Birodalmából Életre-Befogadott teremtők a SAJÁT Eredő-Birodalmi Alap-Jellegükre, azaz az ALÁZATRA alapulóan (!) formálták meg Együtt-a-FÖLDANYÁVAL a SZERETETNEK a FÖLD Közösségén belül a Különleges Tudatosodás Elindításához SZÜKSÉGES (!) formáját, így ez a SZERETET-forma közvetlenül az ALÁZATRA alapulva formálódott meg a FÖLD Közösségében a VILÁGBELI Jelenlét során.
Az ALÁZAT mint a SZOLGÁLAT Birodalmának ALAP-JELLEGE Fő Értékei / Meghatározói: (20.r.) 13. pont – elérhető ITT.]
Az ALÁZATNAK is vannak olyan Minőségei és Erői [Rész-Értékei],
(1) amelyekhez a teremtők az általános Szeretet Minőségén keresztül Kapcsolódhatnak,
és vannak olyan Minőségei [Rész-Értékei],
amit (2) vagy már „Emelt Minőségű” Szereteten át érhetnek el [a Különleges Tudatosodás megnyitását követően],
vagy pedig (3) csak a Magukban már Élővé-tett-és-Megtartott-(valamelyik)SZERELEM-Minőségen át [a MAGSÁGI Szorosság Felvállalását követően].
Csak érintőlegesen:
Az alázat a Szeretetnek (és a Szeretet minőségén belül az Elfogadásnak)(Jelenlétnek) egy (részben) ’különleges’ és ’különleges mélységű’ (~különleges kiterjedésű) megtapasztalási lehetősége/módja.
Az alázat megnyilvánítása során egy teremtő a maga Világa (Otthona) HARMONIÁJÁT [és ezen belül természetesen a saját Életének Harmoniáját] oly módon tapasztalja / éli meg (a maga szabad választásának megfelelően), hogy
’különleges figyelemmel van’
a ’Világa (= Közössége) Egészének HARMONIÁJÁRA’
és ezzel együtt a környezetében élő más teremtők Harmoniájának megismerésére is.
Ennek során általában
az alázatosságot már megnyilvánító teremtő
különleges (részletesebb, átfogóbb, kiterjedtebb) ismeretre tesz szert abban a körben,
hogy hogyan / mi-módon lehet
másoknak is
a maguk harmonikus élet-vitele [Törvényes Megnyilvánulása] kialakításában / megtartásában segítséget nyújtani.
Aki tehát magában az alázat minőségét tudatosítja [megformálja, megnyilvánítja, az Élete részévé teszi],
általában olyan különleges érzékenységeket és/vagy képességeket építhet fel és működtethet magában,
amelyekkel ténylegesen is hozzá tud járulni a Világ [= a Közössége] Egészének ’harmonikusabbá’ válásához.
Az alázat megtapasztalása / felépítése során
(1)
általában ’különleges belső kapcsolódás’ alakul ki
az egyedi teremtő és a számára ’Otthont’ adó ’ÉLET-GONDOZÓK’ között, vagyis
(2)
az alázat szerint megnyilvánuló teremtő mélyebb / teljesebb / kiterjedtebb Kapcsolódást és Egységet / EGY-minőséget [Szorosabb, Közvetlen Belső Összekapcsolódást] élhet meg a ’GONDOSKODÓ TeremTői Minőségekkel’.
Az ilyen tapasztalási / tanulási folyamatok során az alázat szerint megnyilvánuló teremtő általában
(3)
’rálátást’ kap a teremtési folyamatok ’mélyebb’/ kiterjedtebb elveire és működéseire
és (4)
felkészül(het) bizonyos kiterjedtebb felelősség-vitelre
[például befogadhat majd ’Kegyelem-magot’ a Szívébe egyes Érdemes Cselekedetek során].
Az alázatosságban is megnyilvánuló [Önzetlen, Áldozatos] Szeretetben leggyakrabban megjelenik [a ténylegesen megéltté vált Egység és EGY élmény (Szorossá megformált Különleges Belső összekapcsolódás) hatására] valamilyen különleges ’önátadás’.
Az ’önátadás’
nem jelent „alávetettséget” vagy a saját személyiségről való lemondást,
nem jelenti az ÖnAzonosság elvesztését.
[Hiszen a teremtő „harmoniát él meg’, a ’harmonia szerint él’!]
[2021.07.09.: inkább a BIZALOM egy Különleges (akár Speciális) ’Erős’ Megnyilvánulásaként értelmezhető ez ma már.]
Az alázatos élet-vitelt választott teremtő
egy szabadon választott Élet-területen
mások megsegítése [Megerősítése] érdekében / az ÉLET JOBBÍTÁSÁT megcélozva (és ezáltal is Önmaga mélyebb megismerését előmozdítva)
a maga Otthonának [ÉLET-TERÉNEK] HARMONIÁJÁT hordozó ’ÉLET-GONDOZÓK’ vezetését [belső útmutatását] KÉRI
bizonyos ’SZOLGÁLAT’ jellegű (irányú) (Klönleges) feladat-teljesítésekben.
Az alázat elveinek megnyilvánítását választott teremtő tehát
az ÖNMEGISMERÉSNEK és ÖNKIFEJEZÉSNEK egy olyan KÜLÖNLEGES (!) útját járja,
amelyben a neki-magának ’Otthont’ adó Világa / Közössége HARMONIÁJÁNAK mélyebb / teljesebb MEGISMERÉSÉT is választotta.
Miközben a teremtő Önnön Élete megismerésének és egyre kiterjedő megnyilvánításának útján jár,
tudatosan igyekszik Megérteni
a maga ’Otthonán’ [a Világán, Közösségén] belül működő azon Elveket és működéseket,
amelyek a teremtők ’közötti’ Kapcsolódásokban működnek,
és amelyek így meghatározzák a ’KÖZÖSEN MEGÉLT [UTAT és] ÉLET-MINŐSÉGET’.
Az alázat
egy olyan ’kiterjedtebb’ (vagy mélyebb) minőségű
és általában nagyobb / teljesebb tudatossággal megélt
Önmegismerési és Önmegnyilvánítási Lehetőség és/vagy mód,
amikor a teremtő a ’személyes Harmoniájának’ megismerését és megnyilvánítását úgy éli meg,
hogy eközben tudatos figyelemmel van a ’kapcsolódásokat’ [és ’Áramlásokat’] meghatározó Elvekre és működésekre,
és így a ’maga ereje szerint’ ’szeretne hozzájárulni’ ahhoz,
hogy a maga ’Otthona’ (Világa, Közössége) Egésze is harmonikusabbá váljon / válhasson
(hogy a teremtők egymás közötti kapcsolódásai / együtt-Hatásai is Jobbá váljanak,
ezáltal ’mindenki számára boldogabban legyen megélhető az élet’).
Az alázat ebben az értelemben a „gőg” [és egyéb más „eltávolodottságok”] átlényegítésének is egyik lehetősége / útja.
Azért is fontos az Alázat felépítése azon teremtőkben,
akik mások Támaszává és Segítőjévé [Megerősítőjévé] szeretnének válni
[= VÁLASZTJÁK a Különleges Tudatosodás megnyitását],
mert a KÜLÖNLEGES [azaz Tudatos Közösség-Építő / Tudatos Jobbító] Életvitel megnyilvánításához elengedhetetlenül szükséges a KEGYELEM Erejével való Együttműködés során felépíthető ’Szerelem-Erő’, a ’Kegyelem’ [Szoros Belső Különleges Összekapcsolódás a FÖLDANYÁVAL] megléte az Anyagi-Testben.
[Alázatos (illetve Önzetlen, Áldozatos) Életvitel nélkül pedig a Kegyelem-magot nem fogadhatja be a Maga Szívébe a teremtő!]
Ugyanis ez a Különleges Tudás és Érzékenység jelenleg egyfajta ’biztosítéka’ annak,
hogy a teremtők ’Jól’ [azaz harmonikusan] tudjanak élni a TeremtőErejükkel és Hatalmukkal,
és képesek legyenek MAGÁT a FÖLDANYÁT is segíteni abban,
hogy a FÖLDRE-MAGÁRA JELLEMZŐ Harmonikus ÉLET-MINTA [minél hamarabb] MEGERŐSÖDJÖN újra a FÖLDÖN.
Az alázat (mint a Szerelem/Szeretet egyik minősége):
Tudatosan választott
és
Tudatosan megélt
Önmegismerés-és-Önmegnyilvánítás
és
Együtt-működés/EGY-ként-Jelenlét,
amely a ’minden érintett’ számára elérhető Harmoniában/Boldogságban való megerősödést is közvetlenül (!) segíti/szolgálja.
[Vagyis: alázatosan az él, aki nem csak Önmaga Jó-létéért, hanem mások Jó-létének előmozdítása érdekében is tevékenykedik – és ezáltal is segíti a maga Világa (= Közössége) HARMONIÁJÁNAK teljesebbé válását.]
Tanulunk egymástól
20120805 – MAGOKNAK – SZÉP ERŐ III.:
„…A Szeretet-teljes együttműködés során
a teremtők ’tanulnak egymástól’
[(önnön lényükről) és egymástól tanulnak Együttműködéseik során az egyedi teremtők és az Életüket GONDOZÓK is]
abban a mértékben és abban a mélységben,
amilyen mértékben és mélységben ’megmutatják’ és ’megnyitják’ ÖnMagukat,
amilyen mértékben MEG TUDNAK NYILVÁNULNI az adott Együttműködés során [amilyen mértékben Megnyílnak az Áramlásokban].
E Közös Teremtés mindig eredményez ’anyagi javakat’,
és ezek közül néhány ’kézzel is fogható’ ’tárgy’ formájában is megnyilvánulhat.
A tanulás és gyarapodás azonban jellemzően ’kézzel nem fogható’ anyagi teremtésekben jelenik meg,
amit a teremtő a saját Élete bizonyos változásaként érzékel, továbbá a maga megtestesült életének megváltozásaként tapasztal.
Maga az együttes TEVÉKENYSÉG az,
amely minden érintett teremtőben ’előidéz’ (elindít, megformál) bizonyos változásokat
(a megnyilvánult változások már ’anyagi teremtésnek’ számítanak a FÖLDÖN),
és már az EGYÜTTMŰKÖDÉS teljes ideje alatt,
majd pedig az EGYÜTTMŰKÖDÉS LEZÁRÁSAKOR és később is bármikor
a létezők SZABADON döntenek arról,
hogy Magukban (!!!) meg kívánják-e tartani [MEGERŐSÍTIK-E?] ezeket a megtapasztalt változásokat
(teljes egészében vagy csak egy bizonyos minőségében-és-mértékében),
vagy pedig EGYSZERŰ ELENGEDÉSSEL úgy döntenek,
hogy nem kívánják a Maguk Életében tovább-vinni-és-tovább-építeni a megszerzett tudást vagy annak egy részét.
20120802 - Kincsek:
Ne dolgoztassuk szükségtelenül a társunkat
A FÖLDI Életünk során ’tanulunk’ egymástól, részben azért, hogy ’önállóan’ élhessünk, részben pedig azért, hogy társként harmonikusan együtt tudjunk élni / teremteni másokkal.
Az önálló élethez és a társakkal való harmonikus együttműködéshez is szüksége van a teremtőnek az ’egészséges Ön-Megtartásra’, arra, hogy ÖnMagát szükség esetén megvédje és táplálni/gyógyítani/rendezni tudja, és hogy a társas együttműködéseiben dominancia / függőség / kényszer és más torzító minőség megnyilvánítása és magába-engedése nélkül lehessen jelen.
A korábbi időszakokban sérült volt a FÖLDÖN a MEGTARTÓ-ERŐ, és a teremtők sokféle módon próbálkoztak ’pótolni / újjáépíteni a védelmeket’, ’pótolni a hiányzó (megsérült, semmivé-vált) javakat’ stb. Ma már nagyon sok „feleslegessé vált régi” (pótló) mintát és működést le lehet tenni (és szükséges is ezeket elhagyni), mert zavarják (gyengíthetik) a Természetes Megtartást.
Gyógyuló időszakainkban sokféle (például ’Égi’) segítséget kértünk és ’kapcsoltunk magunkhoz/magunkba’, ma már azonban a „szükségtelen” „külső” védelmek gyengíthetik a Természetes Megtartó-Erőt („tompíthatják”, El-Terelhetik / megzavarhatják a tiszta érzékelést…).
Fontos, hogy a teremtők a FÖLDÖN is felismerjék a saját Hatalmukat,
és amit már ÖnMaguk képesek megtenni ÖnMaguk jóléte és biztonsága érdekében,
azt tegyék meg maguk
(például tudatosan arra irányítsák a figyelmüket és a maguk tevékenységeiben is egyre nagyobb részben azt végezzék, ami a saját választásuk,
mert ezzel folyamatosan erősítik a saját MEGTARTÁSUKAT,
erősödnek az ÖnVédelemben / ÖN-Gondoskodásban,
nő a Felelősség-tudat és megerősödik a társak iránti Tisztelet).
A ’tudást’ [’Erőinket’] azért építjük a FÖLDÖN, hogy azt ÖnMagunk és a Világunk [= Közösségünk] számára is ’hasznosítsuk’:
„…a Földanya
különleges hangsúlyt fektet [Fontosságnak tekinti]
a Természetes Összefüggések felismerésére és felismertetésére
és ezeknek a mindennapok és Különleges megnyilvánulások során való tudatos alkalmazására/használatára,
és a mindennapi és Különleges teremtő folyamatok folyamatos megújítására a már megismertté lett Természetes Összefüggések felhasználásával”…”
Ezért fontos,
hogy a megszerzett tudást ténylegesen [és TEVÉKENYEN (!)] is használjuk,
mert ezáltal nem csak magunk válunk biztosabbá a tudásban/erőben [’gyarapodunk’],
hanem ’felszabadítjuk társainkat’ is a rólunk való szükségtelen gondoskodás alól,
és a „szükségtelen tevékenység” alól felszabaduló erőt tényleges Építő erővé formálhatja a társunk [’gyarapítunk’].
Ez (a tényleges épülés és építés) pedig ugyancsak erősíti a MEGTARTÁST
[’rész’ és az ’egész’ számára egyaránt!]…”
20120721 - Gondolatok Különleges helyzetekről és az Együttműködésekről általában:
„…[a Rendes (= ÁLTALÁNOS) Életvitel keretében] az együttműködések során
[a KÖZELSÉGI helyzetekben és a tényleges Összekapcsolódások során]
minden érintettnek
a másik érintettek érdekeire is figyelve
és
a valós értékeket mindenkor védve
(vagyis Tisztelettel) szükséges eljárniuk.
A Tisztelet egy általánosan elvárt viszonyulás (1) a társakhoz és (2) valós értékekhez a FÖLD Világában, amely azt jelenti, hogy senki sem indíthat olyan Hatást (nem idézhet elő olyan elváltozást), amely ÖnMaga és/vagy más számára tudottan vagy távolabbi előrelátással (valószínűleg) kárt okozhat vagy más hátrányos következménnyel járhat.
A Tisztelet mellett az Óvatosság leginkább az Egy-Pontban-Kapcsolódás [illetve Közeledések] helyzetében és az Együttműködések ELINDULÁSA tartamában érvényesül (mint ’külön nevesített’ elvárás), amikor a társak még kevéssé ismerik egymást, és emiatt arra is fokozott figyelemmel vannak, hogy szükségtelenül ne bántsák és ne sértsék meg egymást.
Az egymást már valamelyest ismerő társaknál a másik nem-bántása és nem-megsértése már a Tiszteletbe olvad bele, a kialakuló Kapcsolódások esetében azonban (mivel a másik fél érzékenysége és személyisége még egyáltalán nem ismert), egy 'egészséges távolság-tartást' igényel az, hogy a másik érzékenységét szükségtelenül ne érintsük meg…”
Ha „szükségtelenül” kérünk [vagy adunk] segítséget
(ez értelmezhetetlen is a FÖLDI ÉLET Rendje szerint),
akkor nem járunk el a Tisztelet Elve szerint,
mert nem nyilvánítjuk meg a kellő megbecsülést a társ és értékek (és tulajdonképpen ÖnMagunk) irányában,
és egyfajta „megtévesztést” (ezáltal az „ELTERELÉS” veszélyét) is megnyilvánítja a „szükségen túli irányulás”,
ez pedig akár közvetlenül „élet-ellenes” megnyilvánulás is lehet!
A „társak szükségtelen dolgoztatása / mozgatása”
(„kísérletezés” a társakkal, egyfajta „torz játék működtetése”)
„ütközik” a Tisztelet Elvével,
és egyfajta sajátos „kényszer-jelleget” is hordoz.
A FÖLD pedig minden „jogtalan kényszer” „semmivé tevéséről” [= TELJES-RENDEZÉSÉRŐL] döntött.
Amikor a ténylegesen is EGY (vagy akár KÖZÖS) ÚTON haladók
megosztják egymással a tapasztalataikat,
megbeszélik egymással a lehetőségeket,
segítséget kérnek és/vagy adnak (általában ez egy ’kölcsönösséget’ jelent) bizonyos megértések elmélyítésében,
akkor nem mozgatják/dolgoztatják egymást „szükségtelenül”!
Többször hangsúlyoztam korábbi írásokban is, hogy [az EGY / KÖZÖS ÚTON járók esetében] mennyire fontos az [főleg a MAG-Létezők esetében], hogy ’új’ minőségű meglátásaikat / megérzéseiket / megértéseiket és tapasztalataikat minden lehetséges módon egymás tudomására hozzák (osszák meg egy-mással), mert ez jelentősen felgyorsíthatja (jelenleg is!) az Igazodásokat / Rendeződéseket és a tudatossági szintek harmonizálódását.
20120712 - MAGOKNAK - Kristály(osan)-tisztán III:
„…Ez leginkább talán a MAG-Létezők számára lehet most ’útmutató’ vagy fontos, mert az új minőségekben való tudatosodást nagyban megkönnyítheti az, ha a MAG-Létezők önmaguk Felismeréseit / Megértéseit és Tapasztalatait megosztják egymással (ezáltal hamarabb kiteljesedhet a Megnyilvánulás és a Felismerés / Megértés / Tudatosítás is) (a szeretet-teljes kapcsolódások új színekkel gazdagítanak!), és a Felismeréseket követő tudatos alkalmazással [TEVÉKENY Megnyilvánítással] (akár az új Felismerések mások általi széles körben való megismerhetővé tételével) lehet, hogy nagyot lehetne előre lendíteni a kiegyensúlyozottság javításán... itt a FÖLDÖN ugyanis jelenleg bőven van mit javítgatni és kiegyensúlyozni…”
AJÁNLOM AZ OLDALT
'
