20200908 [599.r.] 191. pont (7) [Tapasztalatok a Rend-Tételek Elindulása után; szükséges-e gondozni a visszafogadott részünket?; a Teljes-Rendezés során ’belerezeg’ az Életünkbe a visszafogadott Tapasztalat] – elérhető ITT
„…Ha egy Saját Alvó-Kódunk ’közelébe’ vezetnek bennünket, akkor az azt is jelenti, hogy LEHETŐSÉG nyílhat akkor az Alvó-Kód [egy addig elérhetetlen Tapasztalat] életbe-visszavezetésére. Ilyenkor egy Ellenőrzési Helyzetben megtapasztalhatjuk, hogy (1) ’ráismerünk-e’ a saját részünkre / saját tapasztalatunkra, (2) és készen vagyunk-e annak a visszafogadására.
Az eddigi tapasztalatom szerint akkor vagyunk készen egy Alvó-Kódunk visszafogadására, ha erős és megingathatatlan a ’ráismerés’, és erre alapulóan megingathatatlan a visszafogadásra irányuló Szándék, továbbá ha az Alvó-Kód ’formájához / jellegéhez’ igazodó olyan biztos Szeretet nyilvánul meg bennünk, amelynek az értelme az, hogy ’egyetlen pillanatot sem szeretnénk már nélküle megélni’.
Amikor egy Alvó-Kódhoz egy ilyen Ellenőrzés érdekében közelebb vezetnek, az Alvó-Kód még IRGALMI GONDOSKODÁSBAN van valamelyik IRGALMI GONDOSKODÁSI-TÉRBEN. Ilyenkor az Alvó-Kódunk általában kevésbé tevékeny. Az IRGALMI GONDOSKODÁS legfontosabb célja a Tapasztalat (Alvó-Kód) olyan Gondozása, amely a lehető legteljesebben megőrzi a megsérülése / bezáródása előtti pillanatban az Alvó-Kód állapotát [hogy majd onnan akár ’közvetlenül’ (!) FOLYTATHATÓ legyen a megakadt élet-építés]. Csak annyi és olyan Közvetlen (!) IRGALMI Gondoskodást szükséges az Alvó-Kód számára biztosítani, amely megakadályozza a ’visszabomlását’, és biztosítja a fájdalom-mentességét. Magában a GONDOSKODÁSI-TÉRBEN is lehetségesek olyan Gondoskodások, amelyek az Élet-Alap Kiigazításának tekinthetőek… de a Gondoskodás Fő Iránya az, hogy a lehető legkevésbé változzon meg az Alvó-Kód, és így az Alvó-Kódot majd visszafogadó teremtő ’ráismerjen’ a saját Tapasztalatára.
A MAG-Társam amikor ’ránézett’ a korábban a ’földön lehajtott fejjel ülő alakra’, ma már egy ’kislány’ jellegűnek érzékelte, és valószínűleg megformálódhatott benne a visszafogadáshoz szükséges Szándék és Szeretet is, mert hamarosan már egy ’cserfes kislánynak’ érzékelte, akit végül átölelt [visszafogadott].
Elmondtam azt az eddigi tapasztalatomat / részleges megértésemet, hogy amikor így visszafogadunk egy Alvó-Kódot [vagyis egy addig elérhetetlen Tapasztalatunk újra közvetlenül elérhetővé (és folytathatóvá) válik a számunkra], valószínűleg nem igényel további ’gondoskodást’ [nem kell gyógyítanunk magunkban a visszafogadott gyermeket vagy társat]. Ez csak az eddigi tapasztalatom.
20200908 [168.r.] 68. pont [Alvó-Kód életbe-visszavezetése (gyermekotthonból az oda beadott gyermek kivétele)] – elérhető ITT
20200908 [396.r.] 140. pont – elérhető ITT
20200908 [489-490.r.] 171. pont (2) [élettel-összeegyeztethetetlenségtől feltisztított Alvó-Kód visszavezetése (ráismerés a korábbi szerelemre)] – elérhető ITT
20200908 [260.r.] 99. pont [Alvó-Kód életbe-visszavezetése (menyasszony-vőlegény)] – elérhető ITT
20200908 [538.r.] 180. pont [testvérként való életbe-visszavezetés] – elérhető ITT
Érzetre inkább olyan a helyzet, hogy a ’visszafogadott’ részünk ’hozzárezeg / visszarezeg’ az Életünkhöz, maga ’felveszi / befogadja’ a Jelen-Életünk mintáját / rezgését [’belesimul’ az Életünkbe / Anyagi-Testünbe egy addig elérhetetlen részünk / Tapasztalatunk].
Ha mégis lenne, amire ezt követően fokozottabban szükséges odafigyelni, abban a FÖLDANYA pontosan vezet.
Lehetséges, hogy ha Fontos Okból GYORSABBAN nyilvánul meg [a teremtő saját kérésére (!)] egy Alvó-Kód visszafogadása [és/vagy akár egy ’Nagyobb’ addig elérhetetlen Tapasztalat / Tudás válik közvetlenül elérhetővé], a FÖLDANYÁNAK (?)(!) valamilyen SPECIÁLIS GONDOSKODÁSÁVAL is szükséges segítenie a Tapasztalat Életbe-Visszailleszkedését.
Mivel most éljük meg mi magunk is először ezeket a visszavezetéseket, bennünk is még csak most formálódnak az első ilyen Tapasztalatok.
2022.02.10.: A MAG-TÁRSAM jelezte, hogy nagyjából kettő napja [amióta visszafogadta az Alvó-Kódját] szomorúság és fájdalom jelez benne. Nem elviselhetetlen, de Érzékelhető. Mindkettőnk véleménye az, hogy ez a visszafogadott Tapasztalathoz tartozó érzet lehet (?). Nem feltétlenül ’gyógyítani’ szükséges ezt a visszafogadott részt, inkább a jelző szomorúság és fájdalom azt jelezheti, hogy fokozottabban szükséges egy bizonyos tartamban az ÖN-GONDOSKODÁS [pihenés?, türelem, tapintat?], fokozottabban szükséges figyelni a kiegyensúlyozottság megtartására.
Mostanra tehát van már olyan Tapasztalat, amikor a visszafogadott Alvó-Kódból (kisebb mértékű) szomorúság / fájdalom / csüggedés [vagy akár kisebb mértékű indulatosság (?), Megértési-Nehézség, magára-hagyottság-jelleg] JELEZHET az Anyagi-Testben.
Feltételezésem szerint
ez a JELZÉS azt is jelzi,
hogy a visszafogadott Alvó-Kód még ’Illeszkedik’ vissza az Élethez / Anyagi-Testhez,
a visszailleszkedés MÉG FOLYAMATBAN VAN.
Ilyenkor valószínűleg hasznos lehet
(1)
ha ’magára az Életünkre’ / ’az Életünk teljességére’
a szeretetet tudatosan megnyilvánítva irányulunk / figyelünk,
(2)
ha egy kissé türelmesebbek vagy figyelmesebbek vagyunk önmagunk felé.
Jelenlegi nagyon részleges megértésem szerint ’a napokban’ egy másik MAG-Társam is visszafogadott egy Alvó-Kódot, feltételezésem szerint valamelyik újonnan Befogadott Rend-Tételhez kapcsolódóan (?) [a Rend-Tétel KÖNNYÍTÉSSEL tudta leoldani az Alvó-Kódban berögzült élettel-összeegyeztethetetlen / akár többszörösen élettel-összeeggyeztethetetlen jelleget (?)].
Valamilyen tényleges (nagyobb?) Tér-Vesztés is tartozhatott korábban az Alvó-Kódban berögzült Tapasztalathoz [ma már a korábbi tér-vesztettség Kiigazításra került, tehát NINCSEN tényleges tér-vesztettség az Alvó-Kódban berögzült Tapasztalathoz tartozóan sem].
A korábbi tér-vesztettséget jelezhette az, hogy „nem talált megfelelő cipőt” az egyébként is „ronda” cipők között. Ez jelezheti azt, hogy az ÉLET-TÉR EL-Változott jellege miatt nem tudta pontosan elindítani a megtervezett Élet-Utat. Ez a MAG-Társam érzékelte korábban azt a képet, hogy egy ’iskolába’ ment tanítani, vitte magával a szükséges eszközeit, de amikor az iskolába érkezett, nem volt ott szinte senki; mondták neki, hogy majd valamivel később kezdődik a tanítás. Akkor is jelzett az, hogy az ÉLET-TÉR EL-Változó jellege mutatta itt is magát, és hogy sajnos a FÖLD Közösségének ÉLET-TERE az Új Teremtő-Szakaszok Elindítását követően nem sokkal ténylegesen elkezdett csonkulni. Amikor később a ’tanári szobába’ bement, nem volt helye leülni.
Véleményem szerint a most visszafogadott Tapasztalatában van egy ’nagyon fontos eszköztára és tudása’, ezért kérte ezen Tapasztalata Gyors Rendezését (?) [és kapott erre engedélyt]. A gyors visszafogadás okozhatja a benne most jelző „tehetetlenség / eszköztelenség” [„nem tudok továbblépni”] érzetét [amit az eddig bezáródott (?) része megtapasztalt]. Ehhez kapcsolódhat az a Társamban most Jelző ’hozzáállás’, hogy inkább kifogásokat keres miért nem lehet megcsinálni valamit [ezzel a hozzáállással a bezáródást talán könnyebb volt elviselnie a korábban Alvó-Kóddá vált Tapasztalatnak]. Feltételezésem szerint a FÖLDANYA a most visszafogadott Tapasztalatot Speciális GONDOSKODÁSÁBA vonta, és ideiglenesen berögzítette egy ’alsó zsilipes szobába’, amelyet olyanná formált meg, amelyben ’megtalálhatja’ ez az élet-rész a Tapasztalataihoz szükséges megfelelő teret és újabb eszközöket / segítőket. Ismét majd csak a Tapasztalatok alapján érthetjük meg, hogyan segíthetjük a visszafogadott élet-részünket fájdalommentesen és gyorsan, ugyanakkor sürgetés nélkül visszailleszkedni az Élet Áramlásaiba.
Amikor most a Társam visszafogadott Tapasztalata ’speciális zsilipes szobába’ került berögzítésre, az már biztosítja a Társam számára, hogy az eddig elérhetetlen Tapasztalataihoz / eszközeihez / Tudásához bármikor (!) közvetlenül (!) hozzáférjen. Ha az szükséges, a FÖLDANYA valamilyen erősebb Védelemmel segítheti a Társamat a Tapasztalat Megértésében addig, ameddig Védelmi Okból a még Fokozott-Érzékenységben Jelző Tapasztalatot szükséges a speciális zsilipes belső-térben berögzíteni…”
2022.04.09-10.
Az írás-rész elején említett megértést segítő kép kapcsán említettem, hogy az ’ébredező’ [és a visszafogadó élet-rész által már magához-ölelt] élet-rész SZEMLÉLŐDÉSÉBEN utóbb olyan ’gondolat’ megformálódását érzékeltem, hogy ’szeretnek engem / engem is lehet szeretni’.
Feltételezésem szerint hosszabb tartamú „bezáródást” tapasztalhatott meg ez az Alvó-Kód, ebben a „Magára-hagyottságot”, amelyet „szeretetlenségként” tapasztalt meg [talán ez lehetett a legmeghatározóbb / legnagyobb fájdalma, a szeretet hiányozhatott a leginkább a számára]. Feltételezésem szerint a TELJES-ELLENŐRZÉSEK szerint a ’Társ-Közelsége’ lehetett a legnagyobb „hiánya”, és ezért amikor a tényleges visszavezetése az Életbe megkezdődött ennek a Tapasztalatnak, a visszafogadó élet-rész mint egy őt átölelő, kozvetlenül-közel-lévő ’formája’ képes azt a ’Biztonságot’ ’megadni’ a számára, amelyben az ’ébredése’ [az Áramlásokba / az Életbe Visszavezetése] ténylegesen megkezdődhet.
20200908 [639.r.] 197. pont (4) – elérhető ITT:
„…’Ha most visszatekintek a most élt Életemre’, olyannak látom az eddigi élet-építésemet, hogy a megmaradt [a megszületésemkor „megcsonkult”] Személyes Élet-Tér-részemhez több szakaszban egy-egy Gondoskodási-alapú tér-részt ’toldottam’ hozzá.
Ezek az utóbb ’hozzátoldott’ (Gondoskodási-alapú) tér-részek Felismerhetően mások voltak, mint a megszületésemkor megmaradt Személyes Élet-Tér-rész. Harmoniaként épültek egymáshoz [másként nem maradhattak volna meg egyben], mégis „nem Egy-Térből eredtek” [a Különleges élet-építésem nem tudott a megszületésemhez Adott Személyes Élet-Térből közvetlenül megformálódni]. Olyan volt a ’szakaszokban épülő házam’, mintha ’különböző stílusok épültek volna rá egymásra’: ’EGYSÉGES’ volt annyiban, hogy az ÖN-Azonosságomon alapult, Összecsendülésen alapult, mégis ’KÜLÖNBÖZTEK’ is az egymásra épülő szintek.
„…Szóval egész mostani életemben „tér-hiánnyal” küszködtem-küszködök, bár sok segítséggel az elvett tereim egy részét vissza tudtam építeni.
Számomra a mostani életem olyan, mintha úgy terveztem volna meg, hogy egy erős és dús lombú szép fa legyen, sok szépséget is megtapasztalhassak.
A tér-vesztés miatt mára ez olyan, hogy egy erős fa lett, a gyökere, törzse és a fő ágai néhány kis oldal-ággal megmaradtak, élnek. Mindaz, ami ahhoz volt szükséges, hogy éljek és másoknak is tudjak segíteni a magammal hozott lehetőségekből, az megmaradt és él, erős… de amit szépségként (’szabadidős tevékenységként’) is szerettem volna megtapasztalni / felépíteni [mert ezzel is sokat lehet másoknak is segíteni, az öröm / a szeretet megtapasztalásával], ahhoz nem tudtam még minden teret visszaépíteni.
Hálát adtam azért, hogy mindezek ellenére megtanultam és tudok szeretni, van családom és vannak barátaim, akikkel számíthatunk egymásra / bízhatunk egymásban, és hogy nagyon sok mindent újjá tudok építeni az életemben, önmagam és mások számára is hasznos (tevékeny) életet élhetek, folyamatosan tudom építeni a megértéseimet…”
Az életem folyamán ’szakaszokban’ befogadott Gondoskodási-alapú Tér-részek mindig ’elégségesek’ voltak ahhoz, hogy nekikezdhessek az élet-építés következő szakaszának, de ’csak szűken volt elég’: [Cél-Irányosan] biztosította az életben-maradásomat, és a MAGSÁG újjáépítéséhez legszükségesebb élet-építést.
Az elmúlt néhány hétben bennem is FELERŐSÖDTEK a Hiány-Jelzések. Kisgyermekkoromból jól emlékszem ezekre a Hiány-Jelzésekre. Sokszor jelzett ez úgy bennem, hogy ’jó lenne enni valami nagyon-nagyon finomat, de nem tudom mi az’.
Úgy értelmezem ezt ma már, hogy a bennem megformálódott Tér-Vesztés volt a közvetlen oka a Hiány-Érzetnek… és ebből eredően azt feltételezem, hogy a Hiány-Érzet majd akkor szűnik meg teljesen, amikor az Életemhez tartozó Tér-Vesztettség maradéktalanul megszűnik.
Említettem az előző pontban azt, hogy a FÖLDANYA a TÁMASZTÉKOK három fő formáját határozta meg: vannak olyanok, akiket valamilyen Tér-Vesztettség miatt a TÉR ’pótlása’ vagy megerősítése lehet képes ’stabilizálni’, másokban a ’legnagyobb hiányként’ a TÁRSAK hiánya jelez, és vannak, akikben a (bizonyos irányokban való) TEVÉKENNYÉ válás tud segíteni a kiegyensúlyozódásban.
Jellemzően minden teremtőben valamilyen tényleges TÉR-VESZTÉS az oka a Hiány-Érzet megformálódásának, azonban különböző, hogy kiben mi okozza a legerősebb / [’legmeghatározóbb’] Hiány-Érzetet. Van, akiben a TÉR-PÓTLÁS is képes már ’nyugalmat adni’, másokban a TÁRSAK KÖZELSÉGE vagy a TEVÉKENYSÉG elkezdése. Vannak, akikben mindhárom szükséges ahhoz, hogy a ’középpontjukhoz visszailleszkedjenek’, másokban pedig a háromból valamelyik kettő egymáshoz-társítása.
Nálam is egyértelműen a tényleges Tér-Vesztés volt az oka a megformálódó Hiány-Jelzéseimnek. Az [538.r.] 180. pontban (elérhető ITT) említettem, hogy ’mi hiányzott a legjobban a bezárt részemnek’:
„…20190720 [9.r.] – elérhető ITT:
„…Amikor régebben egy-két pillanatra rálátásom lehetett az én Bezáródott élet-részemre, én úgy érzékeltem, mintha egy „űrben” (végtelen magányosságban és sötétben / fény-nélküliségben) [TÉR-nélküliségben (!), társak nélkül, tétlenségben] lett volna, és fázott, nagyon fázott. Ennek kapcsán azt tanultam meg, hogy
ha ilyen rálátás nyílhat
a Bezáródásából-a-Teljességbe-Visszaigazodást-Megkezdett élet-részünkre,
az megmutatja,
hogy mi hiányzott a ’legjobban’ (mi fájt a legjobban) a Bezárult ön-résznek,
mire (milyen gondoskodásra, figyelemre) van a legnagyobb szüksége KEZDETBEN ahhoz,
hogy ’visszatérhessen’ [’újra élettel-teljen’].
Nálam talán az ölelés [a társak közelsége] hiányzott nagyon, és az segített kezdetben a legtöbbet, hogy elfogadtam és szeretettel magamhoz öleltem a saját hazatérő ön-részemet [illetve talán pontosabb úgy, hogy magához ölelt az addig eltávolodva-élt Lényegem… Most is emlékszem még, hogy olyan volt ez, mint a puha bársony, meleg és szeretettel-teli, háládatos, soha-el-nem-múló-örök… vigasztaló és erőt-adó… felmelegítő, átmelegítő, élettel-feltöltő… bátorító, elfogadó (és érdek nélküli, nem akart irányítani, egyszerűen csak ott volt (Van)]…”
Említettem az előbb, hogy amikor néhány évtizede a ’házam’ ’második szintjét’ megalapozhattam és egy kis mértékben már újjá-építhettem, az egyik ’emeleti szobában’ volt egy ’jó meleg kályha’, ahol ’felmelegedhettem’. Ez a ’felmelegedési lehetőség’ fontos része volt annak, hogy ne érzékeljem a „magára hagyottságot”. Mint említettem, amikor ’rálátásom nyílt’ a „bezáródott” részemre, „egész testemben / egész lényemben fáztam / vacogtam”. Amikor a ’felmelegedés’ lehetősége megnyílt az egyik Különleges belső-teremben, akkor már az ’első szinten’ lévő [az Általános alapú Közeli-Összekapcsolódások megformálását lehetővé tevő] ’szobákat’ is ’olyanná rendeztem be’, hogy ’vendégeket is fogadhassak’ [majd kapcsolódhassak a társaimmal]. ’Függönyöket’ tettem fel minden szobában, gyakran ellenőriztem az ablakok zárhatóságát [vagyis hogy én magam szabályozhassam, hogyan használom ezeket a belső tereimet, ne kényszeríthessen senki-és-semmi…].
Nálam is egyértelműen a tényleges TÉR-Pótlás volt szükséges ahhoz, hogy az Életemet egy szűken meghatározott [a túlélést biztosító] Irányban tarthassam. A ’melegségre vágyás’ a Társak közelségének hiányát jelezte, így a Társakhoz való Közeledést lehetővé tevő belső építkezés is nagyon fontos volt a számomra. Mivel akkor még „működött” bennem egy súlyos átok, a túlélésem függött attól, hogy képes legyek párkapcsolatot megformálni és gyermekeket befogadni a családomba.
Mivel az én Életemben a Tevékeny-Megnyilvánulás és a Társakkal való közvetlen kapcsolódás nem szűnt meg teljesen, bennem a Tér-Hiány volt a legmeghatározóbb. A ’túlélésemhez’ nélkülözhetetlen volt az, hogy a FÖLDANYA Gondoskodási alapú Tér-részeket ’Adjon’ a VILÁGBELI Jelenlét során [és a KÜLÖNLEGES Eredőm miatt ezt képes voltam hozzárögzíteni az életemhez]. Igaz, hogy így egy ’eklektikus’ [egy ’toldozott-foltozott’] Személyes Élet-Tér formálódott meg az Életemhez / Anyagi-Testemhez, amely csak a ’Fő Irányokban’ való élet-építést biztosította… de még ’ma is itt vagyok’.
Mint említettem, néhány hete / néhány napja a Hány-Érzetek fokozatosan felerősödtek bennem. Nyilvánvalóan a többi MAGGAL együtt én is részt vettem azokban a Kipróbáló és Behangoló teremtésekben, amelyekben a FÖLDANYA a Hiány-Érzetet Megelőző / Megállító / Megszüntető Közvetlen GONDOSKODÁSAIT formálta-formálja. Kevéssé jellemző rám, hogy a ’fejem’ ’fájna’, de az elmúlt napokban furcsa fájdalmak kezdtek jelezni a fejemben. Nem voltak ezek elviselhetetlenek, de határozottan jeleztek.
Valamivel több mint kettő napja egy belső útmutatás alapján a ’Teljes-Létezésemmel-és-Életemmel’ Tudatosan belehelyezkedtem az Életemet GONDOZÓK MEGERŐSÍTÉSÉBE, valamint az OLTALOM-TÉR VÉDELMÉBE. Előtte annyit Érzékeltem, hogy valamilyen ’Tér-Kiigazítás’ Lehetősége nyílik meg.
Amikor a VÉDŐ-TÉRBE Tudatosan belehelyezkedtem, ’már tudtam’, hogy az eddigi ’eklektikus’, egyre inkább Gondoskodási-alapú Térként megnyilvánuló Személyes Élet-Terem ’Leválasztásra’ kerül az Életemről / Régi Anyagi-Testemről, és a REND-TÉTELEKHEZ Befogadott ÉLET-TÉR-RÉSZEKBŐL a FÖLDANYA Megformált a számomra egy ’teljesen új’ Személyes Élet-Teret. Kértem ezt a VÁLTOZTATÁST, és a szívemre / a Középpontomra / az Életemre és a Létezésemre összpontosítva a Figyelmemet Bizalommal és Tudatosan ’átadtam magam a Változtatásnak / beleilleszkedtem a Változás folyamatába’.
Érzékeltem, hogy az Új Személyes Élet-Tér egyrészt ILLESZKEDŐ azokhoz a Választásaimhoz, amelyekkel ebbe a most élt Anyagi-Testi Életembe megszülettem, ugyanakkor az azóta megtapasztalt Élet-Építésemhez is. Nem megértett még a számomra az, hogy az ’ILLESZKEDÉS’ [Illesztés (?)] milyen új formáit nyilvánította meg a FÖLDANYA az Új Személyes Élet-Terem megformálásánál… Érzékeltem, hogy az Anyagi-Testemben jelenlévő Életemhez és az Anyagi-Testemhez [az eddigi Személyes Élet-Tér óvatos leválasztását követően] nagyon óvatosan hozzárögzítésre került az Új Személyes Élet-Tér. Érzékeltem a ’beilleszkedését’, majd később azt is, hogy alaposan Ellenőrizte a FÖLDANYA és az (Ön)Lényegem is azt, hogy minden Tapasztalatom pontosan berögzüljön a kissé más rendszer szerint megformált Belső-Tereimben [feltételezésem szerint a ’fejfájás’ már az ezen kissé más rendszerű Személyes Élet-Térhez való hozzáhangolódást jelezhette (?)]. ’Gondolatban gyorsan végignéztem’, hogy az ismert Belső-Tereim ’hol vannak’ az új rendszerben. Érzékeltem, hogy egy szükséges tartamban a ’középpontomat’ és az ’élet-tengelyeimet’ Megtámasztással is megerősítette a FÖLDANYA.
Hálásan megköszöntem, hogy a több mint 50 évig az Életemhez tartozó Gondoskodási-Térből ’visszaigazodhattam’ a már teljes egészében az Életemhez tartozó ’egységes’ Személyes Élet-Térbe.
[A FÖLDANYA a MAGJAIBAN azt követően vált képessé a Személyes Élet-Tér (teljes) Pótlására vagy Kiigazítására, amikor Ő-MAGA is maradékalanul vissza tudott illeszkedni a YOSÁGBAN az ÉLETÉHEZ tartozó ’Személyes’ ÉLET-TERÉBE.]
Ezt követően naponta többször tudatosan belehelyezkedtem TELJES-ELLENŐRZÉSBE, kértem, hogy az Életemet GONDOZÓK Ellenőrizzék a pontos Beilleszkedést, illetve ha van valamilyen még visszabontandó tér-rész, annak a visszabontása nyilvánuljon meg (ha lehetséges, akkor Könnyítés formájában)…”
AJÁNLOM AZ OLDALT
'
