Néhány napja érzékeltem egy Megértést segítő képet.
A Saját [= Önálló] Személyes-Teremben vagyok [mint Tudat]. Utólag nem tudom meghatározni, hogy Anyagi-Testben voltam-e jelen, vagy csupán (Ön)Lényegi-Testben [azért nem tudom ezt most meghatározni, mert ez nem lényeges a képben].
Utólag úgy értelmeztem a képet, hogy olyan Tudat vagyok, aki [már Szemlélve’ ’önmagát’ és a ’környezetét’] még csak Építi a Közvetlen Megérintés [a Társakhoz való további Közeledés] Lehetőségét. Úgy érzékeltem, hogy van a ’közelemben’ több [legalább kettő / három] másik Tudat is, mindannyian a saját Személyes-Terünkben vagyunk.
A következő képen a Személyes-Tereink egészen közel vannak egymáshoz [már Berögzítve] [ebből eredően közvetlenül Érzékel(het)jük egymást], és a Személyes-Tereinkben mindannyian ’már valamennyire mozdulni vagyunk képesek’, így a Személyes-Terünkön belül (!) is képesek vagyunk közelebb húzódni egymáshoz.
Valószínűleg mindannyian nagyon lassan építettük fel annak a lehetőségét, hogy ’közelebb’ lehessünk egymáshoz.
Valószínűnek tartom, hogy az egymáshoz közeledők Személyes-Terei [azért, hogy ’utat nyissanak’ a teremtők Szándékának Megvalósulásához] ’néhol elkezdtek fellazulni / megváltozni’.
Most azt feltételezem, hogy van olyan Tudat, amely már ’előbb jár ebben a változásban’ [jól érzékeli a környező Teret és a másik Tudatokat, erősebb benne a vonzódás (?)], és van olyan Tudat, amelyik a helyzetének még csak egyes részeit érzékeli / ismeri, ebből eredően még nincsen teljesen készen az Érintés Megformálására.
A Jelenlétemet a képben most a piros színű Tudattal és Személyes-Térrel azonosítom.
Sötét / félhomály volt [érzetre hasonló volt egy középiskolai bálhoz (ballagási-bálhoz > egy régi Szakasz {egy tanulási / érési folyamat} Lezárása, egy Új Megtapasztalás Elindítása {?})]. A körülöttem lévő [Személyes és egyéb] Tér általam még sötétnek érzékelt jellege azt jelzi, hogy még nem vagyok képes a körülöttem lévő [Tér és Tudat] pontos Felismerésére.
Figyeltem a Teret ’magam körül’ és ’magamban’… és egyszer azt érzékeltem, mintha a zöld és kék színnel jelölt Tudatok ’felől’ [a ’hátam mögül’] valamilyen „tiszteletlenség” (?) nyilvánult volna meg. ’Úgy éreztem’, hogy az engedélyem nélkül „mintha megérintettek volna” [mintha a fejemre / hajamra valamilyen ’folyékonyat’ öntöttek volna (?) (valószínűleg valamilyen Áramlás közelségét / közeledését érzékelhettem, ami ebben a formájában teljesen új és váratlan megtapasztalás volt a számomra)].
Utólag úgy értelmeztem a képet, hogy nem voltam még felkészülve erre a Változásra [a társak tovább-közeledésére / a Megérintésre (még nem adtam ehhez Tudatosan engedélyt)]… valószínűleg azért nem voltam felkészülve, (1) mert az ÉRZÉKELÉSEM nem volt még teljes / tiszta… és/vagy (2) a Figyelmemmel / Érzékelésemmel akkor éppen nem a társak felé irányultam, hanem a TÉR egy másik része felé, vagy egy önmagamban Felismert Változás felé…
„Megzavart” ez a [hirtelen] megtapasztalás vagy érzet, és azonnal nagyon gyorsan elkezdtem a saját Személyes-Teremben távolabb húzódni a többi Tudattól.
„Tiszteletlennek” érzékeltem [Értékeltem] a helyzetet, és ERŐSEN / Határozottan jelzett bennem az, amit mai fogalommal élettel-összeegyeztethetetlennek nevezünk (vagyis nem tudtam összeegyeztetni a saját harmoniámmal).
Furcsa érzés volt [a képben az], ahogyan a saját Személyes-Teremben „a tőlem telhető leggyorsabban” (!) mozogtam / haladtam a Tudatommal olyan irányban [szinte ’magam alá gyűrve a Teret’], amely ’a lehető legtávolabbi’ Tér-részbe vitt [biztonságos (általam jól ismert) helyre vitt] a megzavaró megtapasztalásom helyétől. Ez a „gyors” ’mozgás’ a Térben akkor ugyancsak teljesen új megtapasztalás volt [addig valószínűleg csak nagyon lassú mozgással haladtam a Személyes-Teremben]…
Utólag azt is megvizsgáltam, hogy fájdalmat még nem érzékeltem magamban határozottan… de a fájdalom „gyökere /csírája” bizony ott volt ebben a megzavaró megtapasztalásban. ’ÚJ’ megtapasztalás volt a fájdalom (ezen első és váratlan / hirtelen) megtapasztalása is…
Éreztem / érzékeltem azt, hogy az volt a gondolatom / [
ÚJ (!)] Szándékom, hogy a lehető legtávolabbra kerüljek a „tiszteletlenül” megnyilvánuló társaktól / az engem megzavaró helyzettől, sőt, az volt a Szándékom, hogy ’bemegyek a házamba, és a kaput és ajtót is jól bereteszelem’.
Azért ’érdekes’ ez a Megértést segítő [vagy ÁtVilágító (?)] kép, mert határozottan az volt a Választott Irány mindegyik Tudatban, hogy egymás felé (is) [lassan, fokozatosan] KÖZELEDNEK.
…Ugyanakkor ennek a kezdeti Közeledésnek nem volt még Megformált Harmoniája (?)… és ez (valamint a Tudat „tapasztalatlansága / felkészületlensége”) érzékelhetővé vált az egyik Tudat számára egy ’egyedi érzékenység’ Jelzésében.
Részleges megértésem az, hogy a pirossal jelölt Tudatban Megformálódott (!) egy [tapasztalatlanságból eredő] ’egyedi érzékenység’ [amely a „hirtelen / nagy-erejű (?) / váratlan” megtapasztalásból eredően sajnos egy „bezáródás” („nagyobb távolság-tartás megformálása”) felé kezdte el „vezetni”].
’Akkor-régen / a kezdetekkor’ nem volt még ’Megszüntethető’ [~ ’gondozható’] ez az egyedi Érzékenység [ebből eredően valószínűleg EL-Változást és Tér-Vesztést eredményezett].
Akkor még nem volt az Életet-GONDOZÓNAK olyan [az egyedi teremtők által már Befogadható] GONDOSKODÁSA, amellyel képes lett volna Irányban-Tartani az Életet [Gondozni / Ellenőrizni / Megérinteni a ’belső-teret’, valamint a részlegesen sérült Bizalmat meggyógyítani] [mivel még csak az ÉRINTÉS Lehetősége Formálódott, nem volt olyan Személyes Tér-Rendszer és Áramlás, amely lehetővé tette volna a GONDOSKODÁS Megnyilvánítását].
Említettem az előző pontban, hogy a YOSÁG Birodalmából eredő teremtőkben kezdetben a ’másik Birodalomból eredő’ [SZOLGÁLAT Birodalmából eredő] Társak Közeledése „idegenség”-érzetben és „súlyos veszély”-érzetben jelzett, és a teremtőkben „bizonytalanság” formálódott meg.
Lehetséges, hogy ez a mostani kép
egy olyan ’emlék’ vagy FELJEGYZÉS,
amely azt érzékelteti,
hogy a Választott [megtervezett] Társakhoz-Közeledés folyamatában
a YOSÁG Birodalmán belül
milyen ’okok / megtapasztalások’ formáltak meg először
„akadályokat”,
majd pedig azokból tényleges Tér-Vesztést és EL-Változásokat
abból eredően,
hogy MÉG CSUPÁN FORMÁLÓDTAK
a Közvetlen-ÉRINTÉSNEK és GONDOSKODÁSNAK
azok az ALAPJAI és Lehetőségei,
amelyek képessé tehettek volna az Irányban-Tartásra.
[ Sajnos
„előbb”
„formálódtak meg”
a tovább-terjedő-formájú EL-Változások
(1) az ÉLET-TÉRBEN
és (2) a Személyes-Terekben,
mint az ÖnErejű Irányban-Tartást lehetővé tevő Megérintés és Gondoskodás.]
Ma már [a YOSÁG Birodalmában / a FÖLDANYA Közösségében is Szabályozás rendelkezik arról, hogy a Közeledési-Helyzeteket bármelyik teremtő egyoldalúan (!) is lezárhatja (kiléphet belőle): 20200908 [832.r.] 236. pont (3) – elérhető ITT.
A [200-206.r.] 79. pontban (elérhető ITT) írtam arról, hogy
a FÖLDANYA
az Általános Alapú Közeli-Összekapcsolódások GONDOZÁSÁBAN
Pontosította azt a Saját Felelősségét,
hogy mikor nyithatja KÖZVETLENNÉ
az összekapcsoló Áramlást.
A FÖLDANYA FELELŐSSÉGE az,
hogy az Összecsendüléssel Megalapozott Közeli-Összekapcsolódás tényleges Megformálására ’Felkészítse’ a teremtőket
[a szükséges Belső-Tereket és Áramlás-Alapokat Berögzítse a teremtők Anyagi-Testében,
az együttes megtapasztalást lehetővé tevő Személyes-Tér-Részt ugyancsak berögzítse az Anyagi-Testhez…
lehetséges emellett az is, hogy valamilyen ’Alapozó-Tudás’ / néhány fontos Megértés Felépítése is szükséges lehet a teremtőkben…],
és a teremtők között az Áramlás csak akkor nyíljon teljesen közvetlenné,
ha arra minden érintett teremtő már készen áll.
Jól érzékelteti ennek a fontosságát a mai megértést segítő kép: ha az egyik társ még nem készült fel a közvetlen áramoltatásra, egy „egyoldalú megérintés” megnyilvánulása őt akár jelentősen „visszavetheti” / ön-bezárás felé vezetheti (ez pedig már tényleges tér-vesztés megnyilvánulása).
A Közeledés során FOKOZOTT Figyelmet igénylő helyzetek / FOKOZOTT ÓVATOSSÁGRA figyelmeztető helyzetek: (1150.r.) 317. pont (4) – elérhető ITT
Ide-idézek egy részletet ebből a jelzett korábbi írásból:
„…Ebben az írás-részben viszonylag röviden írok arról, hogy a FÖLDANYA a Közvetlen GONDOSKODÁSA egyik részéhez éppen egy Új ALAP-HARMONIÁT formál. A YOSÁG MEGHATÁROZÓIRA [például a YO által megformált SZABÁLYOKRA és Befogadott AJÁNLÁSOKRA] is alapulóan az Általános Alapú KÖZELI-Összekapcsolódások GONDOZÁSÁRA formál meg a FÖLDANYA egy ÚJ HARMONIA-RÉSZT.
Több részből áll ez a formálódó ALAP-HARMONIA. Az egyik része az,
hogyan ’Ellenőrizze’ (?) azt a FÖLDANYA,
hogy az egymással való Közeli-Összekapcsolódásról már Összecsendülést megformált teremtők között
MIKOR nyithatja KÖZVETLENNÉ az Összekapcsolódást…
MIKOR vannak a teremtők abban a helyzetben,
hogy a bennük már élővé vált (tudatosan működtetett) Szeretetre alapulóan
TÉNYLEGESEN KÖZVETLENNÉ NYITHATÓ az a belső-áramlás,
amely az Együttes Teremtést megnyitja a számukra.
Az egyedi teremtők Életéhez tartozó minden [FÖLD Közösségén belüli] Áramlás Közvetlen GONDOZÓJA a FÖLDANYA.
MIÉRT FONTOS a FÖLDANYA által most megformálásra kerülő ALAP-HARMONIA (és Szabály)?
Egy régebbi Értékelés-részlet [20121121 (I. r.) – elérhető ITT] a KÖZELI-Összekapcsolódások (mint KÖZVETLEN Áramlás) működéséről [a YOSÁGON belül?][*szóhasználatában egy kissé a jelenhez-igazítva]:
„…’Láthatta / érezhette / érzékelhette’ a ’Szellemi Mag’ [*a FÖLDANYA (Ön)Lényege?], hogy a fájdalom „kiterjed” / „tovaterjed” azokra is, akik igazán szeretik azokat, akiket fájdalom ért.
Láthatta a ’Szellemi Mag’, hogy amikor megszűnik a kényszerű szétválasztottság, az ÖRÖMMEL jár, és utat nyit a BOLDOGSÁGBA, és hogy ez az öröm és Boldogság is ’tovaterjed’ azok ’szívei között’, akik igazán szeretik egymást.
Láthatta a ’*családjában / családjaiban’ a ’Szellemi Mag’, hogy akik igazán szeretik egymást, azok ÖRÖMMEL segítenek egymásnak, ’nem teher a számukra’ egyes tennivalók átvállalása sem.
Láthatta a ’Szellemi Mag’, hogy néha szükséges a ’távolság’ megtartása olyanok között, akik „egymást veszélyeztetően nagyon másak” (például „bántanának” másokat, „zavarodottak” stb).
Láthatta a ’Szellemi Mag’, hogy a „fájdalom” hatására „bezárulhat a szív”, de vannak, akik még a fájdalom hatására sem záródnak be teljesen: aki ugyanis valaha igazán szerelemmel szeretett valakit, annak a szívében a szerelem emléke vagy nyoma mindig ott-marad, soha nem felejti el azt, akit szerelemmel szeretett --- és ez még az egymástól nagyon távolra került szerelmeseket is visszavezetheti egymáshoz.
Láthatta a ’Szellemi Mag’, hogy néhány létező szívében a szerelemnek [*szeretetnek] már szinte nyoma sincsen, és hogy az ilyen létezők sok bánatot okoznak mások számára is. És ’yo’ lenne, ha valahogyan az ő szívükben is ’felnyílhatna’ a még meglévő ’kicsi yo’, hogy újra szeretni és szerelemben élni tudjanak.
Láthatta azt is a ’Szellemi Mag’, hogy a ’testvérek’ [*és családtagok] nem mind ’egy-formák’, van akiben ’több a szeretet’ a családja / szülei / testvérei iránt, mások pedig kevésbé élik meg az összetartozást és szeretetet.
Látta a ’Szellemi Mag’ a ’családját’ a szétválásuk előtti TELJES ÉLETÜKBEN [*az élővé megformált szeretet és gondoskodás áramlásaiban], és látta őket a „szétválasztottság fájdalmában” („kínjában” majd a „beletörődöttségben” / elfogadásban), és látta őket az ’újra-találkozás-örömében’, amikor ’Szívük Boldog volt’, és mégsem tudták megélni a TELJES BOLDOGSÁGOT. Látta ’családtagjai’ ’igyekezetét’ arra, hogy türelmükkel / szeretetükkel / gondoskodásukkal / segítségükkel ’gyógyuljanak a sérülések’ [*a Gondoskodó (!) Szeretetnek már a Különlegességet megalapozó része is megformálódott (?)], és látta ’családtagjai’ sajátos fájdalmát az „elveszett / megsérült” szerelmük [„elveszett életük”] miatt. Látta ’családtagjai’ ’igyekezetét’ a SZERELEM újbóli megtalálására / felépítésére --- és a ’Szellemi Mag’ SEGÍTENI akart ebben a maga ’szüleinek’ [*YO, MINDENSÉG-FORRÁSA (?)] az Életével [’akár élete árán is (?)]’…”
„Amit a szeretet hoz létre, az megmarad –
ám amiben a szeretetnek csak nyomokban van helye,
annak bizonytalan, vagy eleve kudarcra van ítélve a létezése.”
(1)
A YOSÁG Birodalmában
az Élet [a Harmonia Megnyilvánulásának] Alapja
a MEGBECSÜLÉS
[a FÖLD Közösségében a MEGBECSÜLÉSEN ’belül’ a TISZTELET].
(2)
A YOSÁG Birodalmában
[Harmoniaként, azaz Megtartható teremtést eredményező módon]
a teremtők az Általánosan-Meghatározott-Távolságnál egymáshoz KÖZELEBB
csak a SZERETET Értékében megnyílt Áramlásokkal kerülhetnek.
(3)
A YOSÁG Birodalmán belül
az egyedi teremtők egymáshoz [és az Életük Közvetlen GONDOZÓIHOZ]
’Közvetlenül’ csak a Szeretet alapján megnyílt Áramlásokkal kapcsolódhatnak.
(4)
Ez így volt eredendően,
és a YOSÁG Birodalmának Egésze most ebbe a Meghatározóba maradéktalanul visszaigazodik.
[Csak így lehetséges az eddigi Tapasztalatok Megtarthatóvá-Átformálása.]
AJÁNLOM AZ OLDALT
'
