20200908 [744.r.] 212. pont (7) - elérhető ITT
20200509 [4. r.] 4. pont - elérhető ITT
20200908 [1059.r.] 297. pont (3) - elérhető ITT
"...Mi itt a FÖLD Közösségében
az ’ÚT’ alapú Élet-építés és Tér-Építés / Tér-Használat szerint nyilvánulunk meg.
Ez azt jelenti, hogy a ’Jelenlétünk-Pillanatában’ ténylegesen ’elérhető / élő’ Tapasztalat a számunkra mindaz,
(1)
ami ’már mögöttünk van’
[amit már megtapasztaltunk, ami berögzült tapasztalatként a Személyes Élet-Utunkban],
(2)
és az is, ami még ’előttünk van’
[abból eredően, hogy annak a Megtapasztalásáról már Összecsendülést formáltunk meg az Életünket GONDOZÓKKAL,
ezért ŐK annak a Megtapasztalásához már Teret ’Adtak’ / Teret ’Adnak’:
a megtapasztalás Tér-Alapja már be van rögzítve az Élet-Utunkhoz,
már VÁLASZTOTTUNK Meghatározókat azon még előttünk lévő Megtapasztaláshoz,
és az a korábbi Választásunk IRÁNYT AD az élet-építésünk (út-építésünk, tér-használatunk) számára].
Mivel ’amit már ténylegesen megtapasztaltunk’
az az ’ÚT’ alap-mintája szerint épülő Birodalomban / Közösségben
NEM „(már) elérhetetlen múlt”,
hanem ténylegesen megformált Tapasztalat és (Személyes) Tér az Éltünkben,
bármikor odairányulhatunk rá a figyelmünkkel,
Értékelhetjük, Fontolgathatjuk az újabb irányokban való folytatását (megismerését).
(...) Eszembe jutott egy nagyon régi lejegyzés-részlet [amikor először ’ismerkedtem’ az ’ÚT’ élet-építés / tér-építés főbb jellemzőivel (20190227 (1. rész) - elérhető ITT)]:
„…Az ’ÚT’ Minősége szerinti Életvitelről / Élet-Építésről korábbi lejegyzésben:
„…Olyan ez, mint amikor egy kis papír-darabkára rajzoltok valamit,
és amikor a papír-darabka már megtelt a rajzokkal, akkor leteszitek,
mellé tesztek egy másik lapot és arra folytatjátok a rajzolást és így tovább -
és minden papír-darabkát szépen sorban egymás mellé tesztek.
Ha egy régebben rajzolt részletről ’elfeledkeztek’,
vagy azt valami miatt pontosabban szemügyre akarjátok venni hogy azt egy részletesebb / nagyobb rajzon is elkészíthessétek,
bármikor visszanézhettek a korábbi rajzok meghatározott képére / részére,
bármikor felidézhetitek, hogy hogyan, milyen mozdulattal rajzoltátok meg a vonalat, milyen színeket használtatok,
hogyan készültek el azok a színek,
milyen érzés volt megrajzolni a vonalakat,
milyen gondolatok futottak át akkor éppen a szíveteken / elméteken stb,
vagyis
a TELJES [=’MINDEN’] KORÁBBI MEGTAPASZTALÁS
ÉLŐ TUDÁSKÉNT és ERŐKÉNT ELÉRHETŐ MINDAZOK SZÁMÁRA,
AKIK Összecsendüléssel megalapozott BEFOGADÁSBAN VANNAK JELEN A FÖLD Közösségében.
A ’már megtapasztalt’ nem „elérhetetlen múlt”,
hanem ténylegesen jelenlévő ÉLŐ és ELÉRHETŐ, MEGISMERHETŐ TUDÁS és ERŐ,
és a Földanya minden TÖRVÉNYESEN [= Összecsendüléssel] hozzákapcsolódó Léleknek / Gyermekének
’Ön-MAGA Lényéből’ ’átadja’ egy SZABAD KAPCSOLÓDÁS keretében
azokat az ’Élet-Alapokat’ és ’Erőket / Tudást’,
amikkel a Befogadásában jelenlévő Élet (Tudat)
’elolvasni’, ’megismerni’, ’megtanulni’ tudja
ezt a MÁR ÉLETTÉ / ÚTTÁ LETT FÖLDI ÉLETET…”