A ’figyelem-terelés’ / a figyelem ’Szükséges irányú és mértékű vezetése’
[mint 
GONDOSKODÁS]
immár a FÖLDANYA Közösségében
elsődlegesen Különleges vagy Speciális / Kímélő Gondoskodásként nyilvánulhat meg
[ezt jelenti az, hogy a Megnyilvánításához legalább a FOKOZOTT Felelősség Szükséges,
egyes helyzetekben pedig a MEGEMELT Felelősségnek megfelelő megnyilvánulás].
A Különleges vagy Speciális / Kímélő élet-építést már megnyitott teremtőket
a FÖLDANYA
a belső-utakon pontosan vezeti abban,
ha SZÜKSÉGES
vagy LEHETSÉGES
Fontos Okból
a ’figyelem-vezetéssel’ élni.
Részleges megértésem az, hogy
majd [később (?)] az Élet-Építés Általános részében is lehetséges lesz (?)
egy ’nagyon szűk kiterjedésben’
a ’figyelem-vezetéses’ megnyilvánulás [gondoskodás].
Elsődlegesen ez a ’figyelem’ ’célon-tartása’ formájában nyilvánulhat meg
[’egyéb irányban’ nem lesz a figyelem ’terelhető’] (?).
Mind az Élet-Építés Általános részében,
mind a Különleges / Speciális / Kímélő Élet-Építést már megnyitott teremtőket érintően
közvetlenül (!) a FÖLDANYA Tanítja meg
ezt a[z Irányban-Tartást (és ezáltal az Élet Megóvását) segítő] Gondoskodást.
Az Élet-Építés Általános részében
ezen Gondoskodás megtanulását
a működő FokozottaBB-Érzékelés
(vagy egyéb más a FÖLDANYÁVAL működtetett Közvetlen belső-út)
Tudatos használata teszi lehetővé.
Fontos:
ez a megnyilvánulás [a ’figyelem vezetése’]
a ► Gondoskodás (!) része lesz / lehet:
csak azok számára Tanít(hat)ja ezt meg a FÖLDANYA,
akik képesek a TISZTELET és ELFOGADÁS azon formáinak ön-erejű (!) megnyilvánítására,
amely már lehetővé teszi a társak felé irányuló Gondoskodás megnyilvánítását.
A ’figyelem vezetése’
ebben a GONDOSKODÁSI (!) értelemben azt jelenti,
hogy egy fájdalmas
vagy Fokozott-Érzékenységet / zavart kiváltó helyzetről
valamilyen másik [megnyugtató, biztonság-érzetet és Bizalmat / Elfogadást megerősítő] helyzet felé szükséges vezetni a teremtő figyelmét.
Ha valamilyen [Életet-Védő / Irányban-Tartó] Fontos Okból Szükséges (!) a figyelem ’vezetése’,
(1)
elsődlegesen ezt
abban az ’irányban’ és ’mértékben / kiterjedésben’
Szükséges megnyilvánítani,
amely a teremtő figyelmét / a figyelme fókuszát
visszavezeti / visszahúzza önmagára,
az akkor-éppen-ott Szükséges és/vagy Lehetséges ’saját tennivalóira’
[a Saját Harmoniájára
a Saját Választásaira,
a Saját Meghatározóira].
(2)
Ha valamilyen erőteljesebb fájdalom vagy más erősebb ’Érzékenység-Jelzés’ miatt
nem lehetséges [akár akadályozó lenne] a figyelem visszahúzása (közvetlenül) a Saját-Sorsra,
akkor lehet a FÖLDANYA Belső-Vezetését követve
valamilyen más [fájdalmat enyhítő / megszüntető irányba,
Bizalmat / Elfogadást erősítő irányba (helyzet felé)]
’vezetni a figyelmet’.
Az ilyen ’más irányba’ vezetése’ a figyelemnek / megnyilvánulásnak
ma már nem lehet a Saját-Harmoniától „távolabbra vezető”:
nem nyilvánulhat meg megtévesztésben,
és nem lehet egy meglévő tévedésben „megtartás” sem.
[A YOSÁG Birodalmának ALAP-JELLEGÉBE nemrégiben berögzített IRÁNYBAN-TARTÁSI FELELŐSSÉG az alapja ennek a Meghatározónak.]
A ’figyelem vezetésének’
[mint GONDOSKODÁSNAK (!)]
közvetlen (!) módon ’közelebb’ kell vezetnie a Saját-Harmoniához.
Ez azt jelenti,
hogy az Irgalmi Alap-Mértéket rögzítette be / határozta meg a FÖLDANYA ehhez a GONDOSKODÁSÁHOZ,
ebből eredően
a társa felé ilyen Gondoskodást megnyilvánító teremtőnek
NAGYON PONTOSAN követnie Szükséges
a FÖLDANYA Belső-Útmutatását.
Az Irgalmi Alap-Mérték azt jelenti, hogy
(1)
a Gondoskodás akkor és úgy nyilvánulhat meg,
amely a meglévő helyzetet ténylegesen Javítja,
és (2)
csak Különlegesen Fontos Okból lehetséges akkor,
amikor a Gondoskodás nem képes Javítani a helyzeten,
de a meglévő helyzetet nem rontja.
Elsődlegesen olyan irányba / olyan tevékenység felé Szükséges a ’figyelem vezetésével’ vezetni a teremtő figyelmét,
amely az olyan Ön-Gondoskodását erősíti meg / erősítheti fel,
amely segíti őt visszatérni a Saját Harmoniájához
[olyan tevékenység megnyilvánítása felé kell segíteni a teremtő haladását,
amely tevékenységet szívesen / örömmel végez,
ezért az ilyen tevékenység (közvetlenül) segíti azt,
hogy a teremtő mielőbb visszatérhessen a Saját Harmoniájához].
Tapasztalat itt a FÖLDANYA Közösségében az,
hogy a Különleges Utat korábban már megnyitott teremtők
[a Különleges élet-építésük részeként,
az Ön-Gondoskodási képességük ’megerősítésére’]
’megtanultak’
[= ’berögzítettek az Anyagi-Testükben’,
’berögzítettek a Tapasztalataik közé’]
olyan ’TEVÉKENYSÉGET’,
amelyet
(1)
valamilyen ► erősebb vonzódásukra alapulóan választottak,
(2)
és amelyet ► örömmel / szívesen / kedvvel végeztek / végeznek.
Ennek a ’Saját Tudásnak’ a FELÉPÍTÉSE az Anyagi-Testi Jelenlétben
azt a FONTOS (IRÁNYBAN-TARTÁST segítő) CÉLT is szolgálta,
hogy a nehezebb helyzetekben
ha a teremtő ezt a tevékenységét végzi,
azzal könnyebben kiegyensúlyozhassa önmagát,
könnyebben visszataláljon önmagához.
Lehet ilyen ’megalapozott’ [Irányban-Tartást is segítő] tevékenység
például az olvasás, írás, verselés,
varrás, hímzés, kertészkedés, barkácsolás, házépítés, kert-építés,
természetben-járás, valamilyen testmozgás, tánc, rajzolás, festés,
használati tárgyak vagy dísztárgyak készítése, ’tervezgetés’, ’elvonulás’ (elmélkedés),
gyermekekkel-foglalkozás, társak-gondozása stb.
Sok olyan teremtő él a FÖLDANYA Közösségében,
akik Tudatosan mindig olyan ’élet-pályát’ [~ foglalkozást] választottak,
amelyben legalább részben (!) ezt az őket irányban-tartó tevékenységet is végezhették.
Korábbi írásban már említettem, hogy
csak Fontos / Nagyon-Fontos Okból lehetséges
a fájdalom-enyhítés olyan módja, amely ’elzsibbaszt’
[(510-511-512.r.) 176. pont (2) – elérhető ITT].
A zsibbasztás kapcsán említettem,
hogy ilyenkor MEGVÁLTOZIK (!) a teremtő közvetlen Érzékelése,
és ezért ön-erőből a teremtő nem képes az Élete Megóvására / Irányban-Tartására.
Ilyenkor legalább Különleges Gondoskodásra képes társ
[de gyakran Speciális Gondoskodásra képes társ]
folyamatos és közeli (!) Jelenléte Szükséges abban a tartamban,
ameddig a teremtő visszaigazodik a Saját Harmoniájába
[ameddig a ’zsibbasztás’ (mint Gondoskodás) megnyilvánul].
Kapcsolódó korábbi írás-rész:
20200908 [840.r.] 238. pont (2) – elérhető ITT:
„…A RENDEZÉS kettő FŐ Útjáról a 20190423- írás I. pontjában írtam (elérhető ITT):
„…csontok, maradványok, romok... szortírozás...
A Rendezésnek mára két fő útja van.
Az egyik az, hogy magunkban befelé (más nézőpontból ’visszafelé’) haladva / tekintve megkeressük (az úton) azokat a pontokat, ahol valami baj / eltávolodás történt, és valamilyen Oldással - Igazodással – Rendezéssel a magunk erejével is ’kijavítást eszközölünk’. Ez alkalmas arra is, hogy egyes érintett teremtők között ’kisimítson’ (újra élővé tegyen) korábban megtört áramlásokat.
A másik fő út az, hogy egy nagyon alapos ön-igazodással újra élővé tesszük az eredő-forrásunkkal a kapcsolódásunkat [tudatosan összekapcsolódunk a saját (Ön)Lényegünkkel, tudatosan beigazodunk a saját eredő ’Ön’-Jellegünkbe], és közvetlenül az itt-és-mostra figyelemmel új áramlásokat (és ’új kiáradásokat’) formálunk meg a belső útmutatónk és az Életünket-GONDOZÓK vezetésével. Ilyenkor a régi megtört áramlások (az újak megformálódásához igazodva) lebomlanak. Ma már az ÉLŐTÉR (MINDENSÉG-FORRÁSA) az ilyen Rendezésekhez is ’ADHAT’ Új Teret! (Nyilván az ilyen Rendezéshez hasznos a MINDENSÉG-FORRÁSÁNAK közvetlen vezetését / jelenlétét is KÉRNI mind az Előkészítésnél, mind a Megvalósításnál).
Ez a Rendezési út akkor alkalmazható leginkább, ha a Közösséget (teremtőt) „idegenség fertőzte meg”, vagyis olyan megtapasztalásba sodródott át, amire nem volt megformált Összecsendülés (olyat tapasztaltak meg, amit nem választottak (így nem Szándékoztak abban az irányban ön-épülni) > és ezért ez NEM-Megtartható megtapasztalás („kegyetlenség” és „igazságtalanság / méltánytalanság” olyan dolgok újbóli megérintésére kényszeríteni a teremtőket, amiket már korábban sem választottak megtapasztalni).
Ilyenkor (ha egyébként valamilyen Különleges út már meg volt nyitva a Közösségben / teremtőkben, ALAPOS ÉRTÉKELÉST igényel annak meghatározása, hogy a „nem választott / nem akart” megtapasztalásból TAPASZTALATKÉNT mi és miért maradhasson meg: mint tudás
(1) csupán FELJEGYZÉSKÉNT,
(2) vagy ha a Tapasztalat során fontos és hasznos MEGERŐSÍTÉSEKET tudott megformálni a Közösség, akkor akár ezek Valójukban is megmaradhassanak. Ez utóbbira a megnyitott (akár csak kipróbálás jellegben megnyitott!) Különleges Út lehetőséget teremthet: habár „nem választott és nem akart” volt a Megtapasztalás, de a hozzá kapcsolódóan kinőtt Különleges Ön-épülés Megtartható marad(hat), ha úgy ítél a MEGTARTÓI-Teremtő és a nagy-TEREMTŐ és a MINDENSÉG-FORRÁSA.) Természetesen a Közösségnek / teremtőnek ekkor is szükséges visszaigazodnia a saját alap-harmoniájába / önnön-tiszta-lényegébe-önjellegébe, és majd abból kiindulva épület tovább.
Néha a Rendezés egyik ágára, néha a másikra van szükség (néha együtt). Hasznos, ha mindkettőt megnyitják a Közösségekben…”
(…) A Rendezés ’Második’ Útja [amely valamelyest érzékelteti az IRÁNYBAN-TARTÁS egy olyan Új Lehetőségét, amelyet most a FÖLDANYA TOVÁBBFOLYTATHATÓVÁ formál(t) (?)] eddig azért volt nehéz [főleg a KÜLÖNLEGES Birodalomból eredő teremtők számára], mert az egyedi teremtőkben a közvetlen belső Összekapcsolódás az (Ön)Lényeg és az Anyagi-Teste között szinte alig volt megélhető. Ez nagyon nehézzé [majdnem lehetetlenné] tette az Anyagi-Testben élő élet-rész számára azt, hogy Tudatosan beilleszkedjen Az-Élete ’Középpontjába’, habár volt erre irányuló ’Belső-Iránytű’ a KÜLÖNLEGES eredőjű teremtőkben. [Ez az „eszköztelen tehetetlenség” nagyon sok teremtőben okozta zavar megformálódását, és a belső utak használatától való „TELJES” EL-Távolodást / EL-Fordulást.]
A Vadhattyúk mesében (elérhető ITT) úgy jelenik meg (1) a SORS-RENDEZÉS 
LEHETŐSÉGÉNEK A KERESÉSE, mint egy nagyon hosszú és nehéz belső út-keresés [és eközben ezen út megformálása]. Ennek elhagyhatatlan része az ön-felismerés: egy ’tó tükrében’ felismerte arca elcsúfítottságát a királylány, és ezt követően ’megtisztálkodott a tóban’. Néha segítők adtak számára útmutatást a ’következő lépéshez’, és a ’kitartása’ [Bizalma / ELFOGADÁSA és Erős-Szándéka (!)] végül elvezette a királylányt a ’barlang bejáratáig’ (egy számára megformált Irgalmi-Járásig). Ide már csak egyedül léphetett be. Itt kapott ’álmában’ útmutatást arra, hogy AMIT KÉRT, az hogyan valósulhat meg. ’Elfogadta’ az álomban kapott út-mutatást (Összecsendülés megformálása), és (2) ekkor kezdődött el a TÉNYLEGES Sors-Rendezés.
Ezért neveztem ezt a formálódó Új ’Rendező’ ’Utat’ (?)’EGYENES-ÚTNAK’
(1) A-SORS-RENDEZÉSHEZ és
(2) A-SORS-RENDEZÉSBEN’.
Most a MEGÚJULÁSI-TÉRBEN berögzült Új Anyagi-Testben
már az Élet ÁLTALÁNOS Megnyilvánulásához tartozó belső-tereknek is lesz
Közvetlen [Közvetlen-jellegű] belső összekapcsolódása az (Ön)Lényeggel
[ehhez tehát immár nem szükséges a Különleges Tudatosodás megnyitása].
Jelenlegi megértésem szerint
ez valószínűleg a saját Alap-Harmoniájuktól nagyobb mértékben EL-Távolodott egyedi teremtők számára is ’elérhetővé’ teszi a Sors-Rendezés azon formáját,
amikor az (Ön)Lényegük közvetlen módon képes őket segíteni abban,
hogy ’Visszaigazodjanak’ és ’Berögzüljenek’ az Életük ’Közép-Pontjába’,
és ez nagyban RÖVIDEBBÉ és KÖNNYEBBÉ teheti
a Tudatosság visszaépítését
és a még szükséges Igazodásokat és Sors-Rendezést.
Kevesebb ’külső támaszra’ [így Közvetítésre, ’kerülő-utakra’…] lesz így szüksége valószínűleg az egyedi teremtőknek,
kevesebb Közvetlen KÜLÖNLEGES GONDOSKODÁST igényel a Sors-Rendezésük
a FÖLDANYA felől
és a Különleges Gondoskodásra már képes Társak felől is…
Valószínűsíthető,
hogy az ilyen alapon elinduló GYORSABB Sors-Rendezések
már nem járnak majd jelentősebb Fájdalommal
[mivel gyorsabb és teljesebb / közvetlen lesz az ’ön-felismerés’].
AJÁNLOM AZ OLDALT
'
